A 25 centiméter magas, fényes lánggal égő fáklyát úgy tervezték, hogy az óránkénti 117 kilométeres erejű széllökéseknek és 50 milliméternyi esőnek is ellenálljon - mondta a kutatásban részt vevő Hszüe Li (Xue Li) technikus.
Az olimpiai lángok hagyományos "üzemanyaga" a propán-bután gázkeverékből áll, amely káros anyagoktól mentes, fényes sárga lángot biztosít.
A 2008-as pekingi olimpiai játékok szervezőinek nagyratörő tervei között szerepel, hogy az olimpiai fáklya 130 nap alatt, öt kontinenst érintő, 137 ezer kilométeres útján a világ legmagasabb pontjára, a 8848 méter magas Csomolungma csúcsára is feljusson.
Az újkori olimpiai játékokon 1928-ban vezették be az olimpiai lángot, amelyet a hagyományokhoz híven a görögországi Olümpiában gyújtanak meg és a játékokat rendező városba juttatnak el. A játékok történetében már legalább két alkalommal aludt ki a láng idő előtt, többek között az 1976-os montreali játékokat megelőzően, amikor eső mosta el a fáklyát, amelyet ideiglenesen az egyik szervező öngyújtójával keltettek életre, majd egy Olümpiában gyújtott "pótlánggal" helyettesítettek.
