Holdfénynél szereti a korall
Az ausztráliai Nagy Korallzátony koralljai ugyanazon időszakban ívnak, mivel génjeik érzékelik a holdfényt - állapította meg egy kutatócsapat. Ezen gének - melyek minden év novemberében, néhány napra szinkronizálják az ívást -, ugyanazon típusok, melyek a
2007. október 20. szombat 07:01 - Hírextra
Ove Hoegh-Guldberg ausztrál kutató és nemzetközi csapata a Science magazinban publikálta eredményeit. A kutató elmondta, "az ívás úgy tűnik, a holdciklust követik. Az egyelőre rejtély, hogyan érzékelik a holdfényt szemek nélkül". A korallok igen érzékenyek a kék fényre, mely az egész állatvilágban - a gyümölcslegyektől az emberekig - szerepet játszik a belső órák szabályozásában. Az ilyen szabályozás a fotoreceptor proteineken, az úgynevezett kriptokrómokon keresztül zajlik.
Hoegh-Guldberg csapata azon gondolkodott, hogy a kriptokrómok közrejátszhatnak a korallok ívásában, főleg amikor a holdfény a spektrum kék vége felé tolódik. A kutatók azonosították is a kriptokrómok jelenlétét az Acropora millepora korallban. Ezt követően tanulmányozták a holdfény hatását két kriptokróm-termelő gén - cry1 és cry 2 - kifejeződésére. A kutatók szerint a kriptokrómok termelése teliholdnál emelkedik, azok válaszolnak a holdfényre.
A kutatók ezután ellenőrizték, hogy a kriptokróm gének a megfelelő helyen fejeződnek-e ki a holdfény érzékeléséhez. Kiderült, hogy azok a korall külső rétegében vannak, mely azért fontos, mivel így pont a megfelelő helyen találhatóak. A kutatók szerint a kriptokrómok azon molekulákkal vannak kapcsolatban, melyek a károsodott DNS-t javítják. Ezen javító molekulák a prekambrium alatt alakultak ki, amikor még nem volt ózonréteg és nagy volt az ultraibolya fény mennyisége.
A mély óceánban a molekulák elárulhatták az élőlényeknek, mikor bújjanak el az erős napfény elől, és mikor biztonságos visszajönni az óceáni felszínre táplálkozni. Az idők folyamán ezen molekulák különböző funkciókat fejlesztettek ki, melyek például lehetővé teszik, hogy a korallok reagáljanak a holdfényre, a gyümölcslegyek pedig a nappal hosszára. Hoegh-Guldberg szerint, bizonyíték van arra, hogy a korallok ívása a bolygó melegedésével korábban megy végbe.