Az 1956-os forradalom a művészetekben I.rész
1956 forradalma a magyar történelem kiemelkedő eseménye volt. Bár egyre kevesebben, de élnek még azok, akik a forradalom eseményeit személyesen élték át, és egyre többen lesznek, akiknek már csak a történelemkönyvekből ismertek a részletek.
2007. október 22. hétfő 17:34 - Malina Adrienn
„Hazudtunk mi reggel, hazudtunk mi délben,
Forró nyári napban és havazó télben,
Este is hazudtunk, de legfeljebb csak éjjel,
Akkor is csak önként – kéjjel…
készpénzért, hazudtunk hozomra,
Hazudtunk, a szép szót vígan tékozolva,
Hazudtunk parancsra, az igazat mélyen rejtve,
Mélyen – a pártkönyvekbe…
Ki hiszi el nekünk, hogy őszintén bánjuk?
A feloldozást most kitől kell várnunk?
Szavak szolgája – köteled a bánat, ezért
Magadban keressed, ott belül kell fellelned,
Ha van bocsánat!” – részlet az 1956. Aki magyar... című rockoperából.
Ezerkilencszázötvenhat. Egy szám, betűvel leírva. 1956, egy év, amit senki sem felejt. Ekkor rendezte Fábry Zoltán a Körhintát vagy Keleti Márton a Csodacsatárt. Megszületett Hernádi Judit színésznő, meghalt Lugosi Béla, Greace Kelly feleségül ment III. Rainer, monacói herceghez, Marokko kikiáltotta függetlenségét Franciaországgal szemben és Juan Manuel Fangio a Forma-1 világbajnoka lett. Többek között ezek voltak a világ és hazánk eseményei.
Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán
Megyünk, valami láthatatlan
áramlás szívünket befutja,
akadozva száll még az ének,
de már mienk a pesti utca.
Nincs már teendő: ez maradt,
csak ez maradt már menedékül,
valami szálló ragyogás kél,
valami szent lobogás készül.
Zászlóink föl, ujjongva csapnak,
kiborulnak a széles útra,
selyem-színei kidagadnak:
ismét mienk a pesti utca!
Ismét mienk a bátor ének,
parancsolatlan tiszta szívvel,
s a fegyverek szemünkbe néznek:
kire lövetsz, belügyminiszter?
Piros a vér a pesti utcán,
munkások, ifjak vére ez,
piros a vér a pesti utcán,
belügyminiszter, kit lövetsz?
Kire lövettek összebújva ti,
megbukott miniszterek?
Sem az ÁVH, sem a tankok
titeket meg nem mentenek.
S a nép nevében, aki fegyvert
vertél szívünkre, merre futsz,
véres volt a kezed már régen
Gerő Ernő, csak ölni tudsz?
...Piros a vér a pesti utcán.
Eső esik és elveri,
mossa a vért, de megmaradnak
a pesti utca kövein.
Piros a vér a pesti utcán,
munkások - ifjak vére folyt,
- a háromszín-lobogók mellé
- tegyetek ki gyászlobogót.
A háromszín-lobogó mellé
tegyetek három esküvést:
sírásból egynek tiszta könnyet,
s a zsarnokság gyűlöletét
s fogadalmat: te kicsi ország,
el ne felejtse, aki él,
hogy úgy született a szabadság,
hogy pesti utcán hullt a vér.
Irodalmi Újság, 1956. november 2.
Ezekben az években alkotott Déry Tibor, Veres Péter, Zelk Zoltán. A kor irodalmi lapjainak is részt kellett vállalni. A legjelentősebb az Irodalmi Újság volt, ami első alkalommal 1950. november 2-án jelent meg. Versek, prózai alkotások, kritikák közlése mellett foglalkozott az irodalom elvi kérdéseivel is.
Az Irodalmi Újság ma már a legendás hírű magyar lapok egyikének számít. Rossz csillagzat alatt született ugyan, de már 1954-től a reformmozgalom, s lényegében az ötvenhatos forradalom egyik ostromgépe lett. Az 1956. november 2-i számában nyolc vers jelent meg. Egy régi: Petőfi Sándor Ismét magyar lett a magyar… című verse az első oldalon, mintegy vezércikként. A második oldalon egymás alatt sorakozott három vers: Kassák Lajos: A diktátor, Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán, és Kónya Lajos: A magyarokhoz. Legalul Fodor Józsefé: Viharban. A harmadik oldal jobb fölső sarkában Benjámin László Elesettek című költeménye olvasható, alul, tárcatördelésben Illyés Gyuláé: Egy mondat a zsarnokságról. A mindössze négyoldalas lap utolsó kolumnáján pedig Jobbágy Károly A rádió mellett című verse.
Máig talán a leghíresebb forradalmi költemény Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán című verse. Illyés Gyuláén kívül főként Tamási Lajosé rázta meg az olvasókat.
Senki sem kételkedett benne, hogy Tamási Lajosból őszintén szakadtak ki ezek a megrázó sorok. Évekkel később – a Magyar Nemzet 1990. október 21-i számában – elmondta, hogy október 25-én, a 28-as buszon hazafelé, Zugligetbe menet született meg fejében a vers. „Ott fogalmazódott meg a versnek egyik alapgondolata, hogy kire lövetsz, belügyminiszter?” A gondolattársításhoz hozzájárult, hogy a belügyminisztert Piros Lászlónak hívták. Otthon ezt s még pár sort papírra vetett. 26-án már megvolt a vers, bevitte az írószövetségbe. „Én ezt teljes hittel és szívvel írtam meg” – állította 1990-ben.
A forradalom versei még sokszor, sok helyen visszaköszönnek. Az 1956. Aki magyar… című rockopera zenéje Jenei Szilveszter tollából született. A dalok többek között Márai, Tamási műveiből álltak. A rockopera közreműködői: Varga Miklós, Nagy Feró, Deák Bill Gyula, Rudán Joe, Szabó Csilla, Szvorák Kati, Tóth Renáta, Jenei Szilveszter, Orosz Győző, Dörner György, Forgács Péter, Gazdag Tibor, Gesztesi Károly és Makrai Pál.
Jenei hétéves volt, amikor kitört a forradalom. Ahogy a zeneszerző fogalmaz: „Nagyon sokára került a kezembe olyan iromány, ahol másként olvastam róla. És nagyon sokára jutottam el odáig, hogy keresni kezdtem a szabadságharcról szóló verseket. Ezeket találtam.
Ezek a versek elvétve lelhetők fel iskolai könyvekben. Talán nem mindegyik igazán „irodalmi” alkotás. Egy részük ismeretlen poétáké, akik vérrel és könnyel írták az események napján. Más részük a világba szétszóródott emigráns költők versei. Aztán vannak köztük olyan versek, amiket csak ma mertek papírra vetni. Ezek az én verseim. Az én októberemről.”
A rock és ’56 kapcsolata itt még nem ér véget. A szabadságharc 50. évfordulójára különböző műfajú és színvonalú alkotások születtek. Az 56 csepp vér című rockmusical valójában nem film, hanem a budapesti sportcsarnokban tartott két előadás mozgóképes rögzítése.
Egy ávós Capulet lánya és egy kitelepített Montague fia egymásba szeret... A kerettörténetben Lőrinc atya önmagával, pontosabban az allegorikusan megjelenített, Alföldi Róbert által megformált lelkiismeretével viaskodik. Az azóta tragikus hirtelenséggel elhunyt Kaszás Attila által alakította pap visszaemlékezik arra a tragikus eseményre, amelyet nem tudott megakadályozni. Az eseménysor 1956. október 22-én indul, és próbálja bemutatni az eseményeket (
részlet az előadásból)
Ugyancsak rockopera a műfaja az Utazás című darabnak. Szerelmi történet az 56-os szabadságharc forgatagában alcímmel. A librettó Tábori György regényéből született, amely már egy hollywoodi film alapanyagául is szolgált. Angol diplomatafeleség brit útlevéllel próbálja kiszöktetni az országból sebesült magyar szerelmét.