Négy és fél évszázaddal ezelőtt alapították az ország egyik legrégibb középiskoláját, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumot. Az iskola tanulója volt többek Berzsenyi Dániel, Kiss János, Mikola Sándor, Ráth Mátyás, Vajda Péter és Vermes Miklós, valamint számos híres tudósunk, írónk, költőnk és politikusunk is. Az ősi intézményben - amelyben most október 25-től 28 -ig jubileumi ünnepségsorozattal emlékeznek a neves évfordulóra - számos példaadó egyesületet és társaságot ugyancsak elsőként alakítottak meg.
- A Líceum a magyarországi evangélikus iskolarendszer legrégibb intézménye -tudatta Tölli Balázs igazgató. - Hagyományaink között nem csupán az oktatás magas színvonala kiemelkedő, de az is hogy a magyar nyelvű kultúráért kezdetektől fogva sokat tettünk: itt alakult meg az első diákönképzőkör, a ma is működő Magyar Társaság 1790-ben. Az 1827-es Deákkúti Vármegye, a diákönkormányzatok elődje, ami most a deákkúti ballagásokban él tovább. Nálunk jött létre leghamarabb, 1918-ban öregdiákokat tömörítő szervezet, a Líceumi Diákszövetség. A Líceum hagyományos neve egyébként a főiskolai jellegre utal, innen vált ki 1858-ban az Evangélikus Tanítóképző és az Evangélikus Teológiai Akadémia 1892-ben, amely jelenleg Budapesten működik.
Az ősi protestáns iskola adta a Sopron szellemiségét máig meghatározó soproni polgármestert. Lackner Kristóf - aki 1631-ben bekövetkezett haláláig nemcsak a város, hanem az iskola szervező támogatója is volt - 1584 előtt minden bizonnyal az iskolában tanult. Wittnyédy István a XVII. század második évtizedében volt a líceum tanítványa. Ő már az 1637-38-as pozsonyi országgyűlésen az "evangélikus rendek" egyik vezetője, további 33 éven át harcol egyházáért és annak iskolaügyéért. Ugyanakkor Zrínyi Miklós híve és haláláig ügyvédje. Ő indítványozta a magyar gimnázium létrehozását. "Lícista" volt az 1760-as évek elején Ráth Mátyás, az első magyar nyelvű újság szerkesztő-kiadója, a későbbi győri lelkész, az öregtemplom építője is.
Az egykori tanítványok közül az 1790-ben alapított soproni Magyar Társaság első tagjainak nevét is érdemes megemlítenünk: Kis János, Németh László, Halasy Mihály, Hrabovszky István és Potyondy László. Majd fél év elteltével csatlakozott hozzájuk Ajkay Pál, Lakatos János és a többiek. Nekik köszönhető - többek között - az első magyar nyelvű színielőadás Sopronban.
A felvilágosodás korának e diáktársasága Kis János püspök nevével forrott szorosan össze. A kor legkiválóbb tanítványa a költőzseni, a későbbi névadó, Berzsenyi Dániel, akinek emléktáblája a falon, szelleme pedig nemcsak az irodalomban, hanem az iskolai életben is maradandó. Az iskola diákja volt Döbrentei Gábor, akit evangélikus lelkész apja 1801-ben a grammatikai osztályba íratott be. A fiú a Magyar Társaság könyvtárosa, titkára lett; ő volt később a Magyar Tudományos Akadémia első főtitkára.
A XIX. század elejének jeles soproni diákja volt Vajda Péter költő, tanár, a tudományos ismeretterjesztés úttörője. A reformkorban tanult itt Balassa János, a későbbi orvosprofesszor. Az ő osztálytársa volt Ihász Dániel, a későbbi honvédezredes, Kossuthnak haláláig hű kísérője és Lumniczer Sándor, utóbb neves orvosprofesszor. Iskolatársuk volt ezekben az években Székács József is, a későbbi evangélikus püspök, az "ország papja", a Petőfi és a Kisfaludy Társaság tagja, valamint Schediusz Lajos, a pesti egyetem esztétika professzora A XIX. század utolsó harmadában az iskolában tanuló szlovák diákok közül utóbb kiemelkedett Bencur Márton (írói nevén: Martin Kukucin) és Makoviczky Dusán, aki később Lev Tolsztoj háziorvosa lett. A század végén Gombocz Zoltánt és Gombocz Endrét - a későbbi tudósokat - nevelte az intézmény.
A XX. században mind az első és második világháború áldozatai, mind a túlélők között találhatunk kiváló tanítványokat, például Zsirai Miklós nyelvészt, Berecz Dezső színikritikust. A történeti hűség megkívánja, hogy megemlítsük: itt tanult négy évig Gömbös Gyula, aki 1932-36 között miniszterelnökként kormányozta a fasizmus felé Magyarországot, s itt kezdte gimnáziumi tanulmányait, mint lébényi születésű és lakhelyű kisdiák Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. Doni Hadtest parancsnoka, akit 1947-ben kivégeztek.
A fizikáról külön is érdemes szólni. Kizárólag a XX. századnál maradva, a Líceum tanítványa volt többek között Renner János, Rátz László, Mikola Sándor és Vermes Miklós is. A négy tanár készítette el és modernizálta a hazai matematika-tantervet és vezette be a kísérleti fizika oktatását a mai formában. Olyan tanítványok kerültek ki iskolájukból, akik ismertté, illetve elismertté tették a magyar fizikát. Eredményeikre az egész tudományos világ tisztelettel tekint.
