Kiskamaszként, az Állami Balettintézetben ismerkedett meg a művészélettel: az általános iskola öt utolsó évét ott végezte, más művészpalántákkal együtt. Zongorázni tanult, mint több barátja, majd a trombita következett.
- Amikor kamaszodni kezdtünk, barátaimmal Omega, Scampoló koncertekre jártunk - meséli a sztárok világában csak "Charlie"-ként ismert énekes. - Chris Barberért és a dixielandért rajongtam, majd Trini Lopez If I Had a Hammer című dalába habarodtam bele, utána a Kinks, a Rolling Stones, a Beatles, Manfred Mann, a Led Zeppelin és a Blood Sweat and Tears került előtérbe. A nagy kedvenc azonban Ray Charles - ha őt hallom nagyzenekarral, vagy zongorával, elszorul a szívem - vallja Charlie.
Első zenekara, a Decca 1967-ben alakult. Molnár György gitározott, Fábry Zoltán basszusgitározott, Benson István dobolt, Charlie énekelt, trombitált. Kinks, Rolling Stones és Spooky Tooth számokat játszottak. A Decca név felvételével szerződést reméltek a híres lemezcégtől - hiába. Molnár helyet cserélt az Omegás Kovacsics Andrással. A Decca 2 évig létezett, szép időszak volt.
Jogi problémák miatt Olympia néven folytatták, az ORI (Országos Rendező Iroda) műsoraiban táncdalénekeseket kísértek.
- A beatzenekarral elfogadták az énekeseket, ám máshogy aligha - emlékezik. Hozzájuk került Szendrődy Zsolt, a Liversing legendás gitárosa, aki hegedű-tanszakon végezte el a Zeneművészeti Főiskolát, Paganinit játszott, fúvós szólamokat játszott a hangszerén. Charlie, amikor nem énekelt, trombitán játszott, s hangszerekről szólva egy kuriózumot is megemlít:
- Nekünk volt Magyarországon először Hammond-orgonánk, vagyis az elődje - Szabó Mihály billentyűssel. Hobo road (cipelőember) volt akkoriban, szövegeket írt, amint Horváth Attila is - idézi fel.
- Nagy ígéret volt az Olympia, sok saját számunk volt, de elvesztek, nem készült felvételünk.
Charlie akkoriban kapta művésznevét barátjától.
A legendás Alpári Gyula utcai klubban, a Kőbányai Ifjúsági Klubban és a MOM-ban játszottak - itt már kora délután sorbaálltak a jegyért az emberek.
- Sokáig bizakodtunk, de a hetvenes években feladtuk. Szendrődy és Szabó Misi korábban távozott - emlékezik. Mogyorósi László gitárossal, Póka Egon basszusgitárossal, öccsével, a szaxofonos-fuvolista Csabával és Váradi "Vadölő" László dobossal felléptek az Egyetemi Színpadon, eljutottak Jugoszláviába. Mogyorósi külföldre távozott, szétesett az együttes, Charlie, felélte felszerelését, felesége tartotta el.
Bárzenészekkel hat hónapot töltött Szudánban. Olyan zenekart kerestek, amelyiknek nem magyar számokból álló, komoly repertoárja volt. Kászonyi Lajos (basszusgitár), Vörös Gyula (dob) és Horváth László (zongora) alkotta a csapatot. Afrika szörnyű trauma volt számukra, jöttek volna haza, ám nem lehetett. Bejrút, Dubaj következett, rájuk erőltettek egy énekesnőt, akivel összebarátkoztak. Abu Dhabiban, Jordániában, Irakban, Bahreinben játszottak 2 évig.
Körülményes hazatérése után Tátrai Tiborral egészült ki az Olympia, a Kertészeti Egyetem klubja velük indult. Azután Tátraival az új Generálba került, amely tini sztárcsapat volt. Rekedtes hangján előadott addigi dalaival nem tudott mit kezdeni a zenekar, de stílust váltottak, sikerrel. Öt évig játszottak így, s csak a vége felé vehették fel Piros bicikli című lemezüket. A számot Erdős Péter, a magyar könnyűzenei élet akkori nagyhatalmú irányítója erőltette rájuk.
- Ezzel mi lettünk az első lakodalmas rockot játszó zenekar - viccelődik.
Ismét az Olympiával Norvégiában játszott két évig. Volt egy kellemes időszaka a Rockszínházzal. Kedvesen fogadták, ő is komolyan gondolta, de az itthoni bizonytalanságok miatt 1980 áprilisától 1982-ig inkább újra Norvégiában zenélt. Pubokban léptek fel, kedvükre való zenét játszhattak. Egy itthon töltött nyár után 1993-ig ismét Északon játszott.
Hazatérése előtt Tátraival megcsinálták Illúziók nélkül és Küszöbön túl című lemezeiket, majd másokat. Tizenöt évig zenéltek együtt három bandában, ma is szeretettel emlékezik arra a korszakára.
A szólólemezek 1994-től jöttek. Az új csapatba olyan zenészek kerültek, mint Halász János, akivel évekig dolgozott külföldön, Póta András (a Generálból), Lerch Istvén, akitől eleinte tartott, de aztán nagyszerű dalokat írt neki. Ezzel a csapattal dolgozik 14 éve, koncerteznek, évente van egy lemezük. Könyv is készült munkásságáról, amit ő leginkább korrajznak nevez.
Charlie november 10-én barátaival Negyven év rock and roll című koncertjén ünnepel a BS-ben.
