- Minden társadalom alapvető feladata, hogy az elhunytak részére méltó temetkezési helyről gondoskodjon. A temető a legtiszteletreméltóbb emberi érzéseket szolgálja, az őszinte kegyelet és érdek nélküli szeretet kifejezőhelye. Közösségi hely is, kapcsolat élők és holtak között, s addig létezik, ameddig bennünk, az utódokban él a kegyelet érzése. A temető nemcsak kövek és fejfák összessége, hanem a múltunk kézzel fogható bizonyítéka is. Lelkiismeretünk fokmérője, amely lakóhelyünk történetének egy-egy fejezetét alkotja - foglalja össze tömören Puskás Béla, számos helytörténeti kötet, köztük a Temetők üzenete szerzője, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület alelnöke, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója a válaszát arra a kérdésre, hogy modern társadalmunkban mi az értelme a temetők kultuszának.
- S mit üzennek a régi sírok, amelyekre sohasem jut virág?
- Ha foghíjassá válnak a temetőink, ha gondozás hiányában kidőlnek a sírkövek, megsüppednek a sírhalmok, az az utódok mulasztására figyelmeztet. Különösen súlyos hiba ez, ha jeles elődeik sírjainak gondozásáról feledkeznek meg a hozzátartozók; azok, akiknek érdekében tevékenykedtek az elhunytak.
- Van egy úgynevezett virtuális nemzeti sírkertünk, amely nem azonos a fővárosi Kerepesi temető hasonló elnevezésű részével. Mit tudunk erről?
- A Nemzeti Sírkert - amelyet a Nemzeti Kegyeleti Bizottság hozott létre - olyan virtuális, vagyis nem egy konkrét temetőhöz, hanem Magyarország egész területéhez köthető sírkert, amelybe a nemzet jeles halottainak temetési helyei tartoznak. A Nemzeti Sírkert részévé minősítés minden esetben az elhunyt életművének megítélése alapján történik. A minősítésnél döntő szempontnak az számít, hogy a szóban forgó személy tevékenységével a nemzet érdekeit szolgálta-e, s előmozdította-e az ország fejlődését, öregbítette-e a hírnevét, mert akkor számot tarthat az utókor megkülönböztetett kegyeletére. Magánszemélyek és szervezetek kezdeményezésére évente több tucatnyi neves személy sírja kerül e listára.
- A Nemzeti Kegyeleti Bizottság első kihelyezett ülését néhány éve a somogyi megyeszékhelyen rendezte meg. Az akkori elnök, Jókai Anna úgy fogalmazott: azért esett a választás Kaposvárra, mert ott példa értékű kegyeleti munka folyik. Nemcsak a Somogy Temetkezési Kft. Jóvoltából, hanem egyes kőfaragóknak köszönhetően is, akik ellenszolgáltatás nélkül újítják föl neves személyiségek sírjait...
- Ruisz Györgyné, a neves kaposvári festőművész özvegye vetette fel négy évvel ezelőtt az ötletet, majd tevékeny részvételével elkezdődött a jeles személyek sírjainak megóvása, felújítása. Évente Halottak napja előtt a kaposvári sírköves vállalkozók egy-egy jeles személy sírját újították fel. Ebben az évben 12 ismert, a szűkebb és a tágabb közösségért dolgozó, alkotó neves személy sírjának a teljes felújítására került sor. Sajnos, ez a kezdeményezés ma egyedülálló, nincs tudomásom arról, hogy másutt is lennének követőink. Ezért hoztuk létre a Mementó Somogy alapítványt, amelynek célja a kaposvári példa megyei kiterjesztése - tudatta Puskás Béla.
- Milyen gondok nehezítik egy temető üzemeltetőinek életét?
- A parlament 1999-ben fogadta el a temetőkről és temetkezésről szóló XLIII. Törvényt, majd a kormány kiadta végrehajtására a 145/1999. (X. 1.) rendeletet. A jogszabályi változások jelentős előrelépést eredményeztek a kegyeleti tevékenység területén. Sajnos minden szabályozás, minden jó szándék ellenére is előfordulnak törvénysértések, visszaélések. Anyagi források hiányában az önkormányzati temetőüzemeltetés a legnagyobb gond, pedig e források megteremtése - éves szinten mintegy 10 milliárd forintra lenne szükség - jelentősen csökkenthetné a lakosságot terhelő temetkezési szolgáltatás költségeit. Előrelépést jelenthetne, ha a társadalombiztosítás alanyi jogon biztosítaná a legkevesebb temetési költséget, mint ahogy ez ma az Európai Unió országainak többségében általános gyakorlat. A többlet igényt természetesen fizetné a hozzátartozó.
- Halottak napjára rendszerint feldíszítik a sírokat, de sokszor úgy tűnik, mintha kizárólag e napon szeretnénk leróni kegyeletünket elhunyt szeretteink emléke előtt. Miért nem szán több időt a ma embere a méltó emlékezésre?
- Valóban, a hozzátartozók egy jelentős része minden kegyeletét, gyászát ezen a napon szeretné közvetíteni az elhunyt hozzátartozó felé. Ám ebben nem látok kivetni valót. Hazánk és a katolikus kultúrkörhöz tartozó országok legnagyobb tömegeket megmozgató ünnepe a Halottak napja. Mára ez az ünnep újra megtelt tartalommal. Kegyeleti érzéseink kifejezésének egyik legfontosabb eseményévé vált. Felgyorsult életünk nem teszi lehetővé, hogy gyakran keressük fel szeretteink sírjait, s már az is nagy eredmény, hogy az emberek, a hozzátartozók többsége legalább ezen a napon kilátogat a temetőkbe.
