Csocsó, table football, foosball, fuβal, kicker, metegol, taca-taca, futbolín, futbolito, biliardino, matraquilhos, pebolim, langirt, footie vagy baby-foot. Sokféleképp hívják, és legalább ennyiféleképpen játsszák. Ahány ország annyi asztal, mindenkinek külön csocsókultúrája van. Magyarországnak is: itthon nemcsak versenysportként, hanem általános kocsmasportként is számon tarthatjuk a labdák rudakra erősített műanyag bábukkal történő kapu felé terelgetését.

Lassan már alig találunk magára valamit is adó romkocsmát, teraszos mulatót, bármilyen összejövésre és beszélgetésre használható és sikeresen működő szórakozóhelyet, ahol ne lenne legalább egy csocsóasztal. Ma már mindenhol az íratlan kódex része a kihívásos rendszer, a középkezdés vagy faltól falig indulás, a „sittes”, szerencsés találatok utáni kopogás az asztalon. Egyre több fiatal lövi a spineket és snake-t, tolják, húzzák passzolgatják a labdát a góllövéshez.



Lehetetlenség megmondani, mivel magyarázható a csocsó népszerűségének növekedése, talán a gyorsaság, ügyesség a kreatív játék mítosza teszi. Vagy az hogy, mindenki számára elérhető bárki által megtanulható sport. Hankó Zsolt, a Macsosz elnöke szerint az a jó a csocsóban, hogy nem igényel külön előképzettséget, nem olyan mint a golf, ahol fél évet kell tanulni az első normális ütéshez. Ráadásul mindig tud újat mutatni. A jó csocsós holtáig tanul.

Azonban biztos, hogy társaságszervező ereje hatalmas. A játék közben mehet a beszélgetés, eleve egy normális játszmához négy ember szükséges, és a szembenálló felek az asztal körül is így helyezkednek el. Egy csocsósok által frekventált helyen előfordulhat, hogy fél-egy órát is várakoznia kell a vesztes csapatnak a revánshoz. Az általában nem kifejezetten antiszociális résztvevők ezt az adódó időt ismerkedéssel, beszélgetéssel és egyéb szabadidős tevékenységgel tölthetik. Barátságok, szerelmek, sőt munkakapcsolatok is szövődnek a rudas asztal mentén. És persze közben robognak a golyók, esnek a gólok.

Hankó Zsolt mesélt a magyar és nemzetközi csocsó állapotokról.

Merre halad a csocsó itthon?

Most egy olyan pontra érkezett a játék, ahol különválnak az olyan átlagnál ügyesebb játékosok, akik időt is szánnak rá. Más a megközelítésük: vannak akik csak élvezik és szeretik a játékot és vannak, akik tudnak is csocsózni, fontos számukra a győzelem, egész éjjeleket töltenek nyertesként asztal mellett. Világszinten is látszik, hogy mennyire fejlődik Magyarországon a csocsó, mint sport. A tavalyi világbajnokságon ötödik helyezést ért el a magyar csapat. Van már magyar világbajnok is, például csatárlövés kategóriában (felváltva próbálnak a játékosok egymásnak gólt lőni a három bábus csatársorral) Jándi Tibor személyében. Ez azért is különösen nagy fegyvertény, mert ebben a kategóriában évek óta legyőzhetetlen a belga Frédéric Colignon és ellene sikerült diadalmaskodnia a magyar játékosnak.

Miben különbözik a hivatalos csocsó a szórakozóhelyeken játszottól?

Versenyeken nagyon szigorú szabályok vannak, nemcsak annyi, hogy „nem lehet pörgetni” (a rúd 360 fokos fordulatnál többet nem tehet, ez a lazább, kocsmai csocsónál is alapszabály). Van egy 30-40 oldalas szabálykönyv, ami többek között azt is leírja, hogy milyen öltözék (egyen színű póló) szükséges és milyen viselkedési normákat kell betartani. Nincs beszéd, főleg káromkodás, nem szabad inni, cigarettázni, asztalt rugdosni vagy meglökni, úgy hogy az a golyó mozgását befolyásolja.

Milyen szankciók lehetnek? Van tizenegyes a csocsóban?

Igen, technikai hiba esetén a csatár lőhet egyet a védő ellen.

A hivatalos vagy a nem hivatalos csocsó az élvezetesebb?

A verseny. Ami a szórakozóhelyeken pótolhatatlan érzés, az a vesztési lehetőség. Egy versenyen nincs mód az újrakezdésre. Komolyabbak a játszmák, jobban koncentrál az ember, és ez nagyon jó érzés.



Mi kell ahhoz hogy valaki jó játékos legyen? Van különbség férfiak és nők között?

Nincsen igazán. Vannak nagyon jó női játékosok, akik gond nélkül megvernek. Mint minden más sportnál a csocsónál is nagyon sokat számít a kitartás, gyakorolás, mennyire látod át a játékot, mennyire vagy technikai ember, de ugyanígy fontos a stabil lelki háttér.

És fizikailag?

Ez egy nagyon erős sport. Egy lövést egyszer megcsinálni nem nehéz. De nagyon sokszor megcsinálni ugyanazt a mozdulatot, és főleg úgy, hogy az ember már délelőtt tíz óta kint van a versenyen és éjfélig marad, az nem könnyű. Ehhez már kell kondició. A versenyzők közül többen futnak éppen ez okból.

Magyarországon meg lehet abból élni, hogy valaki hivatásos csocsó játékos?

Itthon még nincs ilyen, de világviszonylatban többen is.

Szervezettség tekintetében külföldön is fiatal a csocsó?

A nemzetközi szövetség - az International Table Soccer Federation (ITSF) - 2002-ben alakult, most lépnek be a nemzetközi sportszövetségbe (AGFIS). Ezzel párhuzamosan elkezdődtek a tárgyalások az olimpia bizottsággal is.

Lehet, hogy olimpiai sportág lesz a csocsó?

Igen.

Nyári vagy téli?

Először legyen olimpiai sportág.

Amíg olimpiai sportággá alakul, hol próbálhatjuk ki a játékot amatőr szinten?

A napokban kezdünk el hirdetni egy - amatőrök számára induló - játéksorozatunkat, melynek főbb állomásai az úgynevezett budapesti 'romkocsmák' lesznek, valamint újra elindul a fővárosban a Budapest Bajnokság, melynek nyitóversenyét több naposra tervezzük, teret adva a kezdőknek illetve az érdekes játékoknak (két labdás versenyszám). Vidéken is folyamatosan folynak a versenyek, ezekről hamarosan olvasni lehet megújuló honlapunkon.