Töltse ki az űrnapot

Kovács Kálmán kiemelte, hogy az űrbeli anyag- és életkísérletekben jól teljesítő magyar szakemberek előtt olyan időszak áll, amit ki kell használni.

Hozzátette, hogy a technológiai fejlesztések terén az űrtechnológia jelenti a legnagyobb kihívást, ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz áthelyezett űrkutatási tevékenység központi támogatásának további növelése a cél.

Ahhoz, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhasson, feltétel, hogy évi négymillió eurós központi támogatást kapjon a terület - emlékeztetett a tanács elnöke.
Roboz András, az Európai Bizottság (EB) űrpolitikai főosztályának vezetője az európai űrpolitikáról tartott előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy immár nem a rakéta, hanem a hordozók és az űrben végzett tevékenység áll a középpontban. A paradigmaváltással az EB-nek egyre fontosabb szerepe lesz az űrkutatásban - mutatott rá a főosztályvezető.

Mint fogalmazott, az európai gazdaság számára az űr stratégiai eszköz és lehetőség, amit ki kell használni, ha a világ vezető hatalmai között akar maradni.

A fejlesztendő területek közül az állampolgárok életminőségének javulását eredményező tevékenységeket, a műholdas meteorológiai előrejelzéseket, a navigációs és védelmi eszközöket emelte ki.

Az egyelőre előzetes tervként létező európai űrprogram céljaként említette a nemzeti tevékenységek koordinálását, a duplikált, illetve hézagos területek felmérését, a védelmi és biztonsági igények kielégítését, valamint azt, hogy az űrkutatásban növeljék az európai alkatrészek és alkalmazások arányát.

Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója az elmúlt évet értékelő beszédében Charles Simonyi űrútját is megemlítette. Mint mondta, a magyar származású amerikai űrturista magyar fejlesztésű eszközzel végzett fedélzeti mérése jó reklám volt a magyar űrtevékenységnek.
Az igazgató kitért a magyar közreműködéssel végzett műholdas kozmikus sugárzás-mérésekre és megemlítette, hogy az idén megkezdték az ESA-val a csatlakozási tárgyalásokat.

Az első mesterséges égitest, a Szputnyik-1 világűrbe juttatásának, azaz az űrkorszak kezdetének ötvenedik évfordulója alkalmából megrendezett konferencián átadták a Magyar Űrkutatási Intézet (MŰI) és a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) kitüntetéseit is.

A MŰI díjait a műholdakon végrehajtott fedélzeti kísérleteket végző egységek fejlesztésében résztvevőknek adták, míg a MANT tiszteletbeli tagsággal ismerte el a Farkas Bertalan repülését előkészítő Hideg János orvostábornokot, Fonó-díjjal pedig Grósz Andor űrorvost tüntették ki.
A konferenciát követően nyílik meg a Közlekedési Múzeum "50 éves az űrkorszak" című tárlata, amellyel szintén a Szputnyik-1 1957. október 4-i Föld körüli pályára állításának évfordulójára emlékeznek.

A kiállításon eredeti tárgyak, modellek és színes tablók segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők az űrhajózás, űrkutatás történetével és eredményeivel. Az összeállításban külön megjelennek a magyar vonatkozások, a közönség megtekintheti például annak a Szojuz parancsnoki (visszatérő) egységnek a méretpontos másolatát is, amelyet Farkas Bertalan és parancsnoka használt.

A tárlaton nagy szerep jut az interaktivitásnak is. A látogatók például felpróbálhatnak egy űrruhát, mindenki kipróbálhatja ügyességét a Holdra szállást szimuláló programmal, megkísérelheti a leszállást az űrrepülőgéppel, és válogathat az űrhajózás, űrkutatás leglátványosabb videofelvételei között.

A Közlekedési Múzeum időszaki kiállítása a tervek szerint 2008. április 13-ig várja a közönséget.