Hóddal teli Drávát!
A WFF magyarországi szervezete pénteken 24 eurázsiai hódot engedett szabadon a Dráva mentén. A visszatelepítés célja, hogy az eurázsiai hód ismét része legyen a hazai, ártéri élővilágnak.
A Dráva mentén engedett szabadon 24 eurázsiai hódot pénteken a Te
2007. október 28. vasárnap 07:45 - Hírextra
A Németországból érkezett hódcsaládokat hat helyszínen, a határfolyó magyar oldalán lévő mellékágaiban engedték el a Duna-Dráva Nemzeti Parkban. A visszatelepítés célja, hogy az eurázsiai hód ismét része legyen a hazai, ártéri élővilágnak, ugyanis a 19. században több mint egy évszázadra eltűnt Magyarországról - közölte Kiss Mónika, a WWF Magyarország munkatársa az MTI-vel.
Tájékoztatása szerint a sikeres program indulása, azaz 1996 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban, a Felső-, az Alsó- és a Közép-Tisza vidékén, Gemencen és most a Dráván talált otthonra immár 221 hód. A telepítés helyszínének kiválasztásánál a WWF és az illetékes nemzeti park szakemberi megvizsgálják, hogy az állatok hol találnak majd elegendő táplálékot és megfelelően magas partfalat kotorék készítéséhez. Fontos szempont a vízmélység és a vízszintingadozás is, hiszen a hódvár bejáratának mindig a víz alatt kell maradnia.
Kiengedés előtt az állatokba egy apró chipet ültetnek, így a későbbiekben, ha elhullott példányt találnak vagy befognak egyet, azonosítható lesz, hogy a WWF telepítéséből származik-e, illetve pontosan hol és mikor engedték szabadon. A WWF Magyarország a visszatelepített hódok mozgását szakértők bevonásával folyamatosan nyomon követi és az összegyűjtött adatokat értékeli. Jelenleg több mint 500 hód él hazánkban, de ez az egyedszám nemcsak a hazai telepítéseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a környező országokból több állat átvándorolt hozzánk. A hazai hódszaporulat is új területeket foglal el, a Dráva mellékfolyóján, a Murán is egyre nagyobb számban élnek Európa legnagyobb rágcsálói.
Az idei telepítésen egy hódpár nevet is kapott, mielőtt elengedték. Egyikük az Obi nevet kapta, ezt Reiter László, a 11 éve folyó hódtelepítést támogató OBI ügyvezető igazgatója választotta. Ezzel utalva az áruházlánc névválasztásának eredetére, a francia "hobbi" szó kiejtés szerinti írására, illetve arra, hogy ez a rágcsáló - az OBI vásárlóihoz hasonlóan - tudatosan alakítja környezetét. A Vízváron elengedett másik hódnak az eseményen részt vevő Pierre Guimond, Kanada magyarországi nagykövete az Amik nevet adta, ami az egyik kanadai őslakos nyelvben hódot jelent és az 1976-os montreali olimpia kabala állata volt.
A hód legfőbb jellegzetessége a hatalmas fák kidöntésére is alkalmas narancssárga metszőfoga. Másik egyedülálló különlegessége lapos, pikkelyes farka, melyet úszáskor kormánylapátként használ, illetve ha megtámadják, ellenségei elriasztása céljából nagyokat csap vele a vízre. A szárazföldön esetlenül mozog, a vizet csak rövid időre és kis távolságra hagyja el. Éjszakai állat, így ritkán kerül szem elé, jelenlétéről főleg nyomai árulkodnak.
A hód környezetét kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja, hogy a megemelt vízszint révén észrevétlen maradjon a ragadozók elől. A gátépítés főként az eurázsiai hód észak-amerikai rokonára, a kanadai hódra jellemző. Az eurázsiai hód ritkán épít várat, általában a magas partfalba üregeket ás, és azokat használja lakhelyül. A kotorék vagy hódvár bejárata a víz alatt nyílik. A nőstény egy, esetleg két kölyköt hoz világra, amelyek két évig nem hagyják el szüleiket.
Forrás: MTI