A személyhez fűződő jog megsértésének számít ezentúl, ha valaki "faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra" tesz nyilvános "sértő megnyilvánulást". Jogi lépéseket lehet tenni akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető.

Ha valaki nem akar személyesen bíróságra menni, a módosítás megengedi, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást, igaz - ekkor a megítélt a kártérítést csak közhasznú célra lehet fordítani a sértett közösség érdekében, tehát sem a sértett, sem a képviseletet ellátó civil szervezet nem kaphatja meg.

Az eredeti javaslatot az Országgyűlés emberi jogi bizottsága kiegészítette azzal, hogy a törvényben meghatározott esetekben a jogsértéstől számított 90 napon belül indítható kereset, utána már nem.

A módosítással értelmezési problémát hárítanak el, amely eddig megakadályozhatta a gyűlöletbeszéd elleni eredményes fellépést. A módosítás nem visszamenőleges hatályú, tehát korábbi jogsértéseknél nem lehet alkalmazni.

A javaslatot a képviselők 184 igen, 131 nem szavazata mellett fogadta el hétfőn az Országgyűlés, 11-en tartózkodtak.