Kuma Kengo, Hara Hiroshi, és Yamamoto Riken a Japán invázió című konferencia előtt sajtótájékoztatón mutatták be az általuk képviselt irányzatot.
Kuma Kengo, a budapesti kormányzati negyedre meghirdetett tervpályázat díjnyertes tervét készítő magyar-japán csoport japán vezetője, a szigetország egyik nemzetközileg is legismertebb építésze rámutatott: közös értékrend érvényes mindhármuk építészetére, azt az irányzatot követik, amelyet mestere, Hara Hiroshi honosított meg.
"Ez az irányzat az új értékek megtalálásáról szól, arról, hogy ne majmoljuk a nyugati építészetet egy az egyben, hanem próbáljuk megtalálni saját értékeinket és saját kultúránkat" - magyarázta Kuma Kengo.
Hara Hiroshi Magyarország és Japán között párhuzamot vonva arról beszélt: mind a két ország gerince, a városok, az intézmények a XIX. század végén alakultak ki, és azóta is folyamatos gondolkodás folyik arról, hogy miként újuljanak meg.
Az építész úgy vélte: míg a lengyel, cseh és szlovák városokban van egy határozott, könnyen körülírható városkép, addig Budapestet áthatja a Kelet- és Nyugat Európa közötti határvonal, a különböző stílusjegyek jelenléte. Ezt "kedvesnek, humánusnak és emberi léptékűnek" nevezte az építész.
Yamamoto Riken hasonló véleményt fogalmazott meg Budapestről: kis léptékű, az emberi testhez arányosított városnak nevezte Budapestet, amelyben - mint mondta - szívesebben élne mint például Párizsban vagy Moszkvában.
Hara Hiroshi az épített környezet védelme kapcsán feltett kérdésre felidézte, hogy miután a többi kultúrától elzárt szigetországot megnyitották a nyugati világ felé, a modernizációval járó előnyök mellett sok mindent elveszítettek, így a városoknak azt a képét is, ami a régi hagyományokat közvetítette.
Az építész szerint a hagyományok megőrzése nagyon fontos, de nem szabad azt sem elszalasztani, ha felmerül egy 60 emeletes felhőkarcoló terve. Hara Hiroshi, aki úgy definiálja saját építészetét, mint a folyamatos, állandó változás egy-egy eseményszerű pillanatát,
úgy vélekedett: csak azért megőrizni valamit, mert régi, nem helyes döntés. A megfelelő forma elképzelése szerint a történelmi városrészek és az állandóan megújuló városrészek kijelölése, megfelelő egyensúlyban tartása.
Yamamoto Riken ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy egy hatvan emeletes, 200 méter magas épület félelmet kelthet. Ezért olyan városkép kialakítása mellett érvelt, amely a városban élő embereknek biztonságérzetet nyújt. Ez szavai szerint azt jelenti, hogy a város "vigyázzon az ott lakókra".
Az építész megjegyezte: "elég furán nézne ki" egy hatvan emeletes épület Budapesten. Alternatív megoldásként említette, hogy egy azonos tömegű épületet vízszintesen is el lehet helyezni a városban.
Utalt arra: felhőkarcolót a kormányzati negyedben sem igen tudott volna elképzelni, a környék házainak magasságát követő épület jobban beleolvad a környezetbe. Emellett a főként a pesti oldalon található épületeket jellemző belső udvaros kialakítást is megtartották a tervezés során, illetve vigyáztak arra is, hogy a zöld növények nagy súllyal jelenjenek meg - mutatott rá az építész.
A 62 éves építész, aki leginkább a szigetországban alkot, hangsúlyozta: tudja, Magyarország is arra törekszik, hogy egy globalizált, átlagos várossá váljon, ha úgy tetszik amerikanizálódjon, de nem ez az egyetlen út. Mint mondta, Japán példáján okulva nem tartja ezt jó megoldásnak. Úgy vélte: a folyamatos változás mellett a történelmi rétegeknek meg kellene maradniuk a városok szövetében.
"A régi ötletek, elképzelések megtartásával is lehet modern dolgokat alkotni" - összegezte Yamamoto Riken építészetről vallott nézeteit.
