Az ombudsman törvénymódosítást szorgalmaz
A kisebbségi választójogi törvényt módosítani kell, ugyanis a választói névjegyzék nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - mondta a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa keddi bizottsági meghallgatásán a kisebbségi önkormányzati választások t
2007. október 30. kedd 19:00 - Hírextra
Kállai Ernő az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előtt a még előző kisebbségi ombudsman, Kaltenbach Jenő által készített jelentést ismertetve azt mondta: valószínűsítik, hogy a megalakult kisebbségi önkormányzatok mintegy hat százalékát nem az adott kisebbségi közösséghez tartozók hozták létre, 119 helyen úgy alakult érdekképviselet, hogy a 2001-es népszámláláskor néhány ember vagy egy sem vallotta magát az adott kisebbséghez tartozónak.
A választói névjegyzék bevezetése fontos lépés volt a kisebbségek életében, de a "szimpátia szavazók után a szimpátia regisztrálók léptek elő" - mondta Kállai Ernő. Hozzátette: hiba volt a választási irodákra bízni a kisebbségi választási jegyzék összeállítását. Véleménye szerint célhoz kötött nyilvánosságot kell adni a névjegyzéknek, hogy abba az adott kisebbségek betekinthessenek, így még a választások előtt ki tudnák szűrni azokat, akik nem tartoznak a 13 nemzeti és etnikai kisebbséghez.
Az ombudsman szerint a névjegyzék elkészítése, valamint a helyi és a területi, illetve országos választások közötti hosszú időszakot le kell rövidíteni, így nemcsak ésszerűbb, hanem költségtakarékosabb is lenne a választás. Kállai Ernő kritizálta az elektori rendszert, mondván, az torzítja az eredményeket, ugyanis olyan területeken, ahol egy adott kisebbség nagy számban van jelen, kevesebb elektort állíthat, így nem biztos, hogy a legtöbb szavazattal rendelkezők jutnak előnyösebb helyzetbe.
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője azt mondta, hogy a tapasztalatok szerint az lenne a szerencsés, ha a választói névjegyzéket a kisebbségek készítenék el. Az OVI vezetője üdvözölte a választások közötti idő rövidítését.
Balog Zoltán, a bizottság fideszes elnöke megjegyezte, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) még nem készítette el a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról szóló jelentését, így arról a bizottságnak sem számolt be. Rytkó Emília válaszában arra tett ígéretet, hogy ezt jelezni fogja az OVB elnökének.
Az ülésen a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek többsége megerősítette, hogy önkormányzataik mintegy 10 százaléka "kakukktojás". Az ukrán önkormányzatok elnöke úgy fogalmazott: az ilyen "deszantos képviselők" megválasztását politikai erők segítették, erre bizonyítékaik vannak.
Fuzik János, a szlovák önkormányzat vezetője arról beszélt, hogy januártól az országos képviseleteknek "központi költségvetési szervként" kell megfelelniük, amire nem képesek, ezért kérik, ezt a meghatározást vegyék ki a kisebbségi törvényből.
Teleki László (MSZP) és Farkas Flórián (Fidesz) sérelmezték, hogy a cigány önkormányzat egyetlen képviselője sem jelent meg az ülésen. Teleki László megjegyezte, hogy a törvény szerint a választói névjegyzéket 90 napon belül meg kell semmisíteni, de gyakorló önkormányzati képviselőként sem őt, sem kollégáit nem hívták meg ilyen "eseményre". Elmondta: törvénymódosítási javaslatot tesz annak érdekében, hogy a mandátumot szerzett képviselők az országos választások előtt ne léphessenek vissza, így megszűnne az ilyen jellegű "biznisz" táptalaja.
A kisebbségi ombudsman viszontválaszaiban úgy fogalmazott: csak politikai akarat kell a változtatásokhoz, a már megalakult II. Kisebbségi Kerekasztal megteszi az ehhez szükséges javaslatokat.
Forrás: mti