A tanácskozást, amelyen a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és az MTA közötti megállapodás keretében folyó stratégiai kutatások eredményeit ismertették, Gilyán György, a MeH stratégiai irányításért felelős államtitkára nyitotta meg.
Kemény László kormány-főtanácsadó, kutatóprofesszor A globális világ orosz szemmel című előadásában Oroszországnak a Szovjetunió felbomlása utáni újjászületését, gazdaságának, társadalmának és nemzeti öntudatának megerősödését áttekintve hangsúlyozta: a tendencia Oroszország további erősödése és gazdagodása felé mutat: "egy erős Oroszország érdekeinek érvényesülése valósul meg a világban".
Kemény László többek között emlékeztetett, hogy Oroszországban is megtörtént a rendszerváltás, beindult a gazdaság, Oroszország ma a világgazdaság egyik motorja, integrálódni tudott a globális világba.
Tamás Pál Az új orosz geopolitika: a Európai Unióval vagy nélküle című előadásában többek között rámutatott: az EU elsősorban gazdasági partnernek - ipari termékei számára piacnak és energiaforrásnak - tekinti Oroszországot, Moszkva pedig politikai emancipációra törekszik.
A szociológus szerint a fő geopolitikai játszma Eurázsiában zajlik, így Oroszország helyzeti előnybe került.
Magyarországot fölértékeli, ha (kőolaj- vagy gáz) csővezeték-átmenő ország lesz, ellenkező esetben nehezen fog az Európai Unió keleti politikájában önálló hangot megjeleníteni, és ez bizonyára stratégiai érdek is - mutatott rá az előadó.
Hozzátette: a második, amiben Magyarország reménykedik, hogy kontinentális transzeurázsiai vasúti korridorrá válik.
Tamás Pál kifejtette: "Magyarország keleti érdekeit Lengyelország rovására tudja érvényesíteni, ez pedig nyilvánvalóan a visegrádi csoport halálát jelenti". A Benes-vita, amelyben nagy szerepe volt nemcsak a szlovák parlamentnek, de szlovákiai Magyar Koalíció Pártján belüli belső puccsnak is, keleti politikánkkal együtt, néhány évre feltétlenül véget vetett Visegrádnak - fejtette ki az MTI Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója.
Magyarország legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával kapcsolatban az előadók a belpolitikai bizonytalansági tényezőt emelték ki, valamint azt, hogy a közel 50 milliós, fejlődő iparú, fejlődő befektetési szférájú ország egyformán fontos az EU és Magyarország, de Oroszország számára is.