Reformáció a fásultság ellen

Az emberekben jelenleg az elveszettség "élménye" munkál, ami az élet számos területén végbemenő negatív irányú változások miatt alakult ki - állapította meg Bölcskei Gusztáv.
A püspök úgy látja, hogy a társadalombiztosítás bizonytalanságától kezdve az utazás megdrágulásán és az iskolabezárásokon keresztül a nyugdíjak rendezetlenségéig sok tényező az emberek közérzetének romlásához vezetett.

Ezek, valamint a hazugság és a manipuláció szabadsága ellen is felemeli szavát a reformáció, amelynek mondandóját októberben az ünnepségek, megemlékezések keretében kiemelten kezeli a református egyház - hangsúlyozta. Ennek legfontosabb üzenete a ma embere számára, hogy mindenki megtalálhatja kapaszkodóját a hitben, még az olykor kritikus, sokszor kilátástalannak tűnő helyzetekben is visszanyerhetik emberi méltóságukat a hívők - mutatott rá. Beszélt arról is, hogy a XVI-XVII. században hasonló szituációban gazdaságilag tönkrement országot indított el a magyarországi reformáció a nemzeti önállóság és a gazdasági-társadalmi fejlődés útján.
Az idei reformációs ünnepségek liturgikus csúcspontjának is nevezhető múlt vasárnapi győri prédikációban éppen ezért került előtérbe Pál apostol Korintus-beliekhez írt levelének egyik gondolata: "Minden a tiétek, ti pedig Krisztuséi, Krisztus pedig Istené", amely vigasztalást nyújt az elesetteknek - folytatta.

A püspök utalt arra, hogy a reformáció eredetileg nem új egyház megalapítását tűzte ki célul, ez csak azért következhetett be, mert a XVI. században kritikával illetett katolikus egyház nem volt hajlandó a változtatásokra. Az akkori követeléseket azonban lehet aktualizálni, ugyanis ezeket az elveket a mai globalizálódó világban még inkább be kellene tartani - tette hozzá.

A protestáns egyházak közvetlenebbé akarták tenni a középkorban az ember-Isten viszonyt, de így tesznek ma is, ami a mindennapi életet is meghatározza - hangsúlyozta. Abból azonban, hogy nincs szükség egyházi közvetítőre Isten és ember között, még nem következhet a szabadosság. Épp ellenkezőleg, felelősséggel kell viseltetni minden hivatás és közösség iránt, a reformáció ugyanis éppen a felelősség és a szabadság fogalmát demokratizálja - fejtette ki.

A hit általi megigazulás alapelve, amely kimondja, hogy nem számít a cselekedet az üdvözüléshez, csak a Krisztusba vetett hit, a polgári életre is vonatkoztatható, miszerint a teljesítmény és az ezzel együtt járó versenyszellem nem feltétlenül a legfontosabb a munka értékelésekor - vélekedett. Ebből következik, hogy a református szellemet hűen követő vállalkozók nem lehetnek fogyasztás-centrikusok, ami a tisztességes piaci verseny egyik előfeltétele - fűzte hozzá.