Falkavadászat a műteremben

Szatmári Sarolta elmondta, hogy a kiállításon szereplő olajfestmények, grafikák, nyomatok és akvarellek róka- és szarvasvadászatokat ábrázolnak. A 22 darabos kollekciót a budapesti intézmény és a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből állították össze.

Tájékoztatása szerint a falkavadászat annak idején költséges és szabályozott esemény volt. Az öltözködés formaságokhoz volt kötve, divatját az angol minta határozta meg.

A férfiaknak rókavadászatokon vörös frakkot, szarvasvadászaton zöld kabátot illett viselni fehér vagy drapp nadrággal, fekete, mandzsettás lakk csizmával, fekete cilinderrel. A hölgyek öltözéke fekete lovaglókosztüm volt. Ezeket az öltözeteket csodálhatja meg a közönség a múzeumban látható képeken is.

A főigazgató-helyettes kiemelte, hogy a lóval, kutyával történő vadászat eredete az ókorra nyúlik vissza. A perzsa uralkodók az i.e. VI. században lóháton űzték a veszélyes nagyvadakat, mint ahogy a görögök és a rómaiak is. A VI. század végén a frankok szintén így vadásztak.

Rámutatott arra, hogy a falkavadászat legkorábbi részletes leírásai a XII-XIII. századból származnak. Angliában 1100-1135. között alakult az első falkavadász társaság, ez a vadászati forma sokáig nemzeti sportnak számított.

A csoportos vadűzéshez jó lovakra, kutyákra volt szükség. Az angol kopók számos válfaját tenyésztették ki, külön fajta szolgált a rókára, nyúlra, szarvasra. A lovaknál kívánalom a nyugodt vérmérséklet, edzettség, jó ugróképesség. Ennek leginkább az angol telivérek és a magyar félvér lovak feleltek meg - tette hozzá a mezőgazdasági múzeum helyettes vezetője.

Szatmári Sarolta írásos összegzése szerint a magyarországi, angol mintájú falkavadászatot gróf Széchenyi István honosította meg, központja Nagycenk volt. Tatán gróf Esterházy Miklós, Európa egyik leghíresebb lovasa tartott falkát, aki 1870 és 1880 között Erzsébet királyné gödöllői Róka Falkavadász társaságának falkanagyja volt. A kiállítás egyik képe is az ő vadászatát mutatja be.

A falkavadászat több mint száz évig tartó divatja Európában többnyire a nemesség költséges kiváltsága volt, bár Angliában a polgári forradalom után egy farmer, kereskedő vagy tengerész éppúgy lovagolhatott a falka után, mint egy lord. Divatja Észak-Amerikában is meghonosodott, pozitív hatással volt a vadászkutya- és lótenyésztésre egyaránt.

Az időszaki kiállítás november 20-ig látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.