Nádas Péter az az író, aki mindig jelen időben látja a történelmet - fogalmazott a cikk szerzője, Michael Kimmelman. Úgy mutatja be a magyar írót, mint akinek az Emlékiratok könyve című 1986-os nagyregényét a kritikusok Marcel Proust és Thomas Mann műveihez hasonlították. A 11 évvel későbbi angol fordítás után Susan Sontag azt mondta: "a jelenkor legnagyobb regénye, az évszázad nagy könyveinek egyike".
Nádas Péter a New York-i Magyar Kulturális Központban jövő szerdán vesz részt Tűz és tudás (Fire and Knowledge) címmel most megjelent elbeszélés- és esszékötetének bemutatóján. Tíz éve először jár az Egyesült Államokban.
A Timesnak adott interjúban nem titkolta zavarát, amelyet azért érzett, mert az amerikai vízum megszerzéséhez ujjlenyomatot vettek tőle és igazolnia kellett jövedelmét három hónapra visszamenőleg. Ha kiadója nem oldotta volna meg az ügyet, nem utazna a tengerentúlra - közölte.
"Önöknek védekezniük kell a terrorizmussal szemben. De én úgy igyekeztem leélni az életemet a kommunizmus alatt, hogy nem vetettem alá magam az állami erőszaknak" - mondta. Hozzátette: csak 30 éves kora után utazhatott külföldre, mert nem fogadta el azokat a feltételeket, amelyeket a rezsim szabott, inkább az elszigeteltséget választotta, semmint, hogy az állam mondja meg neki, mit tehet.
Meglehetős nyugalmat sugároz ez a kimért, udvarias modorú, rövid ősz hajú, drótkeretes szemüveget viselő 65 éves író, aki tréfás mosolyával és fanyar humorával az életunt kelet-európai értelmiségi megtestesítője - olvasható a Times művészeti mellékletében megjelent cikkben.
Írásaiban visszatérő téma a személyes felelősség kérdése, ami azt jelenti, hogy az embernek szembe kell néznie saját, megalkuvó erkölcsiségének következményeivel - írta Michael Kimmelman.
Nádas azt mondta az lapnak: az 56-os forradalom bukása arra tanította meg a legtöbb magyart, hogy tehetetlenek és a Nyugat magára hagyta őket. Ez az idegenekkel szembeni bizalmatlansághoz vezetett, ami a posztkommunista érában - amikor az Amerikához való viszonyról alkotott európai vélemények széttöredeztek - veszélyes nacionalizmust táplál. Ez szerinte "nyilvánvalóan" terjed az összes egykori szovjet államban.
Az író felhívta a figyelmet: a szocializmust békés átmenet követte, amelynek azonban az volt a negatív oldala, hogy a kommunista párthivatalnokok ismét megragadták a hatalmat, miután privatizálták azt, ami a kezükben volt. "Egyszerűen kihasználták a korrupció ma is virágzó régi hálózatait" - mondta.
A liberális lap azzal zárta a cikket: Nádas Péter nemrégen vitába keveredett egy katonai történésszel, aki szerint a második világháború idején Magyarország áldozat volt, a bűnöket Németország követte el. "Ez egy szép történet, amelyet magunknak mondunk, de Németország különleges, mert szembenézett múltjával, és nem csak a háborút illetően (...) ez az a szembesítés, amelyet mások között a magyarok, a franciák, a hollandok és az amerikaiak sem hajtottak végre" - mondta Nádas Péter a The New York Timesnak.
