A törvényt a kormányfő pártján kívül néhány kisebb szervezet támogatta, az ellenzék, a konzervatív Néppárt viszont ellene szavazott.
A törvény illegitmnek mondja ki azokat az ítéleteket, amelyet a Franco diktatúra alatt hoztak meg a rendszer ellenségeivel szemben. Az alsóház többhónapos vita után fogadta el a szöveget, nem sokkal a jövő márciusban esedékes parlamenti választások előtt. A Néppárt, amely részben francoista gyökerekkel is rendelkezik, azért ellenezte a törvény elfogadását, mert szerinte az régi sebeket szakít föl és megosztja a társadalmat.
A most elfogadott törvény értelmében eltűnnek a közterekről a Franco-rezsim szobrai, emléktáblái és más jelképei. Egyedül a templomok falain maradhat a diktátort és tetteit magasztaló fölirat. Az új szabályozás szerint ugyanis az egyház művészi-vallási okora hivatkozva nem köteles eltávolítani a diktatúra emlékeit.
A törvénytervezetet az alsóház ugyan jóváhagyta, de a végső szót a szenátusnak kell kimondania. A felsőház várhatóan még az idén szavaz erről.
A spanyol polgárháborúban legalább félmillióan vesztették életüket. Franco hatalomra jutása után a nacionalista erők mintegy 50 ezer baloldalit gyilkoltak meg és tízezreket zártak börtönbe. A diktátor 1975-ben halt meg. Az akkori politikai vezetők megegyeztek: nem bolygatják a múltat, amnesztiát hirdettek a Franco-rezsim kiszolgálóinak.
