Bruce Headey, a Melbourne-i Egyetem munkatársa, valamint Fu Na és Richang Cheng, a Pekingi Egyetem kutatói három nagyvárosban összesen 3031 középkorú (25 és 40 év közötti) asszony életkörülményeit és egészségi állapotát vizsgálták; 50 százalékuk kutyával élt egy fedél alatt. A vizsgálatok során kiderült, hogy a kutyatartó asszonyok többet mozognak, jobban alszanak, egészségesebbnek és fittebbnek érzik magukat, kevesebb időt töltenek betegállományban és ritkábban keresnek fel orvost, mint azok az asszonyok, akiknek nincs kutyájuk.

Ezek a Kínából származó adatok annál inkább mérvadóak, mivel az érintett városokban 1992-ig tilos volt a kutyatartás. Az asszonyoknak tehát vagy soha nem lehetett kutyájuk, vagy csak az elmúlt néhány évben volt, ami a kutatók szerint lehetővé teszi a kutyatartók és kutyát nem tartók közötti különbség lényegesen egyértelműbb tisztázását, mint a nyugati országokban. A kutatók bizonyítottnak tartják, hogy a kutyával való együttélés előmozdítja az egyén jó közérzetét és jelentős megtakarítással járhat az egészségügy és a gazdaság számára. Igaz viszont, hogy egy kutya jelenléte önmagán még nem jár csodás hatással.