Az első képzés befejezése után rögtön elindult a következő négy hónapos képzés húsz gazda részvételével. A tanfolyamon állattenyésztési és növénytermesztési ismereteket oktatnak, így például a gyümölcsaszalás technikáját, a vetésforgó használatát és műtrágyázást - mondta az oktatás vezetője.

Abdul Dzsamil kiemelte: már az első képzés során is nagy volt az érdeklődés, sokan jelentkeztek a második tréningre is. A résztvevőknek van alapvető tudásuk a földművelésről, de ezen a tréningen arra is megtanítják őket, hogyan lehet még eredményesebben termelni, ráadásul ha valamelyiküknek van egy jó ötlete, vagy módszere, azt meg tudja osztani a többiekkel is - tette hozzá.

Az oktatáson résztvevők a helyi gazdaszövetség tagjai. A szövetkezet júliusban alakult tizenkét taggal, mára ez a szám négyszáz fölé emelkedett - mondta el a távirati irodának a gazdaszervezet vezetője, Mohamad Ekram, hozzátéve: reményeik szerint hamarosan elérik az ezres taglétszámot.

A szövetkezet a segélyszervezet segítségével eszközöket, terményt és műtrágyát is biztosít a tagoknak, akik emellett oktatást is kapnak. A gazdáknak valamivel több mint kétezer forintnak megfelelő afghanit kell befizetniük a belépéskor - fűzte hozzá.

Mohamad Ekram hangsúlyozta: amíg egyedül gazdálkodtak, semmilyen segítséget nem kaptak, a szövetkezeteket azonban a kormány is jobban támogatja, mint az egyéni gazdákat.

Az egyik gazda, Abdul Vadzsid is azt mondta az MTI-nek, hogy azért csatlakozott a szövetséghez, mert egyedül nem remélhetett semmilyen támogatást, kevés lehetősége volt.

Az oktatással kapcsolatban kiemelte: habár korábban is voltak tapasztalatai a földművelésben, ezzel a tanfolyammal sokkal magasabb szintű tudáshoz jut, megtanulja, hogyan használja a modern eszközöket és technológiákat. Az MTI azon kérdésére, hogy miért akarják feladni az évszázados tradíciókat, Abdul Vadzsid azt mondta: tovább akarnak lépni, fejlődni szeretnének, nem azon a szinten maradni, amin az őseik voltak.

A távirati iroda kérdésére a gazdák elmondták, hogy a legnagyobb gondot a hitelek felvétele jelenti számukra. A bankok és az állam ugyanis nem ad kölcsönt, így kénytelenek helyi üzletemberektől hitelt felvenni, akik magas kamatot számítanak fel. Így előfordul, hogy gyermekeiket is el kell adniuk, csak hogy pénzhez jussanak.

A gazdaképzést és az oktatást a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szervezi a fővárostól száz-százötven kilométerre lévő három településen, ahol a folyóvölgy adta lehetőségek miatt évszázadok óta öntözéses gazdálkodást folytatnak. A területen főként rizst és búzát termesztenek, teheneket, juhokat, kacsát és tyúkokat tartanak. A szállítást főként szamarakkal végzik. A programot a magyar külügyminisztérium támogatta 18,5 millió forinttal.

Az ENSZ mezőgazdasági szervezetének (FAO) adatai szerint Afganisztán területének valamivel több mint tíz százaléka művelhető, mintegy felén lehet legeltetni, a többi sziklás, hegyes vidék. Az átlagos telkek egy-két hektárosak.

Az alapvető gabona a búza, a termelés 70 százalékát ezt teszi ki, emellett van még rizs és kukorica is. Termesztenek burgonyát, hagymát és számos gyümölcsöt is, így például sárga- és görögdinnyét, szőlőt, almát, gránátalmát és barackot, ezeknek egy részét exportálják. A déli tartományokban narancsot is termesztenek, amely eltér a trópusiaktól, azoknál kisebb, zöld színű és savanyúbb ízű.