"A kérdés súlya és kényes volta miatt a normaszöveg megalkotásába mindenképpen be kellett volna vonni a témával foglalkozó szervezeteket (civil jogvédők, általános és kisebbségi ombudsman, stb.): a széleskörű szakmai vita elmaradása meglátszik az elfogadott szöveg jelentős hiányosságain" - áll a közleményben, mely szerint új, szakmailag megalapozott törvényszöveget kell kidolgozni.

A módosítás jelenlegi formájában alkotmányos aggályokat vethet fel és gyakorlati alkalmazása is nehézségekbe ütközhet. Szakmailag kifogásolható az elfogadott Ptk.-módosításban a védendő társadalmi csoportok meghatározásának elnagyoltsága, a kártérítési igény átgondolatlan szabályozása, és annak figyelmen kívül hagyása, hogy a gyűlöletbeszéd milyen és mekkora közönség előtt hangzik el.

A két szervezet szerint nem igaz, hogy a jelenlegi jogszabályok megfelelő megoldást jelentenek az egyes közösségekkel szembeni gyalázkodó, gyűlöletkeltő megnyilvánulások megbüntetésére. Az uralkodó bírósági gyakorlat szerint ugyanis a csoportokra vonatkozó gyűlöletbeszéd büntetőjogilag csak egészen szélsőséges esetekben, polgári jogilag pedig még ilyenkor sem szankcionálható.

"Jelenleg Magyarországon a kellő körültekintéssel megfogalmazott gyűlöletbeszéd elmondójának semmilyen következménytől nem kell tartania", holott Magyarországnak alkotmányos, és nemzetközi egyezményben is rögzített kötelessége a gyűlöletbeszéd szankcionálhatóságának biztosítása - tartalmazza a helsinki bizottság és a jogvédő iroda közleménye.