- Az állások betöltéséhez manapság a szakmai gyakorlaton kívül egyre inkább az egyéni tulajdonságok, képességek számítanak, a munkáltató pedig arra kíváncsi, mitől jobb az adott pályázó, mint a másik. Az egyéni képességeknek már a beadott önéletrajzban is tükröződni kell, hiszen csakis így számíthat a pályázó arra, hogy személyesen is behívják az állásinterjúra.
Elsődlegesen arra figyeljen, mi szerepel az állás kiírásában, és ő ehhez a munkakörhöz mit tud hozzátenni. Csak azokról a képességekről írjon tehát, amelyek a meghirdetett álláshoz kapcsolódnak; ha az illető korábban vezetőként dolgozott, de a megpályázott állás más munkakörre szól, ne írjon a vezetői képességeiről. Mint ahogy az adminisztrátor azt fejtse ki, hogy előtte pontosan milyen feladatokat végzett: például jegyzőkönyveket írt, számlázott. Ha a jelölt önmagát éppen problémamegoldó típusként értékeli, támassza alá egy-egy konkrét, a munkájában alkalmazott esettel, például azzal, hogy létrehozott egy ügyviteli rendszert - javasolja Kéri Ágnes humánpolitikai tanácsadó.
Az önéletrajz írásának alaki-szakmai követelményei az utóbbi tíz-tizenöt évben merőben megváltoztak: a középgeneráció ismeretei hiányosak e téren, míg a fiatalok már a középiskolában tanulják, vagy az interneten néznek utána a legkorszerűbb nemzetközi változatoknak. Kéri Ágnes szerint nemcsak fölösleges, hanem kedvezőtlen benyomást is tesz a pályázóról, ha az egykor szokásos séma szerint jellemzi önmagát - ki volt apja, anyja, hol járt iskolába és hány gyermeket nevel. Lényegtelen az önéletrajzírásnál a családi állapot, de még a pályázó életkora is, utóbbi esetében a mellékelt fénykép úgyis többet mondhat, még ha a legtöbb esetben jóval fiatalabb korú fotót is csatolnak.
A tartalmi-szakmai hibák, nagyotmondások, a túlzottan általános jellemzések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a benyújtott önéletrajzok alapján a jelentkezők mindössze 30-40 százalékát hívják állásinterjúra. A szakember úgy tapasztalja: az önéletrajz adatai közül leggyakrabban a nyelvtudás és a számítástechnikai ismeret mértékét túlozzák el a pályázók, azok valódiságáról a személyes beszélgetéseken hozzáértő szakemberek győződhetnek meg. Az interjú alanyainak érdemes tájékozódni a cég tevékenységéről, átgondolni fizetési igényüket, s helyesen teszik, ha a célzott munkakörhöz kapcsolódó öltözékben jelennek meg a válogatáson. Az általános kérdéseken túl konkrét szakmai kérdések tüzében döntenek a szakemberek az állás nyerteséről; egy leendő személyzetistől megkérdezhetik, hogyan építene fel egy képzést, netán milyen módon bocsátana el dolgozókat a cégtől.
Az önéletrajztól a kiválasztásig rendszerint több forduló vezet, a folyamat függ a jelentkezők egyéni képességétől, az ország régiós eltéréseitől, a munkakör keresletétől, kínálatától - összegez Kéri Ágnes. - Nemrégiben egy speciális bolti eladó egyetlen helyére hatvanan jelentkeztek a dél-dunántúli megyékből, míg ugyanonnan marketing igazgatói állásra senki sem pályázott. Eltérőek az országban a mobilitási tényezők is: meglepően nagy az a réteg, amely csak saját településén lenne hajlandó munkát vállalni, másik oldalról pedig számos ambíciózus munkavállaló szívesen vállalja a bizonyítást az ország bármely részében, ha megtalálja a távlati célt.
