Az otthonszülés kérdése Magyarországon jogilag a rendszerváltás óta rendezetlen. Hazánkban Geréb Ágnes és az általa vezetett Napvilág Születésház az otthonszülés első számú képviselője. Geréb Ágnes saját bevallása szerint a ’90-es évek kezdete óta vezet otthonszüléseket, de a 3300 szülésből mindössze egy végződött halállal. Az ősz folyamán viszont három otthonszülésnél is komplikáció lépett fel, és az egyik esetben az újszülött életét már nem tudták megmenteni. Ezek után a média jelentős közreműködése mellett széleskörű társadalmi vita kezdődött az otthonszülésről, és az Egészségügyi Minisztérium a szakmai szervezetekkel egyetértésben, de az otthonszülést vezető bábák véleményét figyelmen kívül hagyva, megkezdte azon kritériumok kidolgozását, melyek mellett hivatalosan is engedélyeznék az otthonszülést. Ezek közé tartozik az orvos kötelező jelenléte, a 30 percen belül elérhető kórház, a 35 éves felső korhatár, és hogy legyen a szülésnél folyamatos szívhanghallgatásra alkalmas készülék (CTG). Emellett az Rh-negatív nő nem szülhet otthon, illetve a 4,2 kilogrammnál nagyobb súlyú gyermek nem születhet otthon. A javaslatok nagy vitákat váltottak ki, többek között a Társaság a Szabadságjogokért egyesület is tiltakozott a tervezet alkotmánysértő mivolta miatt. Mi egy bábát, egy szülész-nőgyógyászt és a magyar orvostársadalom egyik legelismertebb szaktekintélyét, Czeizel Endrét kérdeztük az otthonszülésről, és a tervezett törvényi szabályozásról.
Görbicz Adria: „A megfelelő szaksegítséggel kísért otthonszülés biztonságos.”
Az általunk megkérdezett független bába, Görbicz Adria elmondta, hogy az otthonszületés szabályozása szükséges, de hiba olyanokra bízni, akik ellenzik az otthonszülést és nincsen benne tapasztalatuk. A látszat az, hogy a szigorú szabályozással az otthonszülés biztonságát akarják szolgálni, közben pedig egyrészt veszélyessé teszik azt, másrészt lehetetlenné. Az tévedés, hogy attól lesz biztonságos az otthonszülés, ha azt szabályozzák, hogy ki szülhet otthon. Egyrészt, mert ez azt feltételezi, hogy a nők önrendelkezési jogát korlátozni kell, mivel megfelelő információk birtokában is a magzatuk és maguk érdekei ellen döntenének, másrészt mert ebből a szemszögből csak ésszerűtlen számhatárok húzhatók. Görbicz Adria élesen bírálta a tervezett törvény számhatárait, mert elmondása szerint a 35 évet egy nappal meghaladó édesanya, illetve a 4200 grammnál 10 grammal nehezebb újszülött esetében sem nagyobb a rizikó, viszont az már büntethető lenne a tervek szerint. Véleménye szerint a szabályozásnak e helyett a szaksegítség képzettségére, készségeire, kompetenciájára és felszereltségére kell kiterjednie. A szabályozás egyik lényeges, a biztonságot valóban szolgáló elemének kell lennie, hogy az otthoni szülésnél dolgozó szakemberek és a háttérintézmények kompetenciája és felelősége egyértelművé váljon, mivel a legtöbb esetben ennek hiánya miatt szenved a háttérellátás késedelmet vagy csorbát. A bába szerint nagyon fontos fölhívni a figyelmet a sajtóban megjelent tévedésekre, csúsztatásokra, a nyilatkozók tendenciózus ellentmondásaira. A magyarországi otthonszüléssel kapcsolatos jó statisztikával kapcsolatban a sajtó - a szülészek nyilatkozatainak alapján - az egyik pillanatban azt állítja, hogy azért jobb, mint a kórházi statisztika, mert válogatott, alacsony kockázatú szülésekről van szó, míg a kórházakban nem, a másik pillanatban pedig azért marasztalja el a jelenlegi otthonszüléses bábai gyakorlatot, mert például 200 nő szült otthon egy vagy több előzetes császármetszés után, vagy születhet otthon ikerpár vagy faros gyerek is – tehát a jó mutatóknak az oka máshol keresendő.
Az informálatlan közvéleményt könnyű a szülés ellen hergelni például azzal, hogy az otthonszülőket következetesen szűk-körű, marginális, felelőtlen elemeknek mutatják be, akik egy gyertyafényes divathóbort miatt áldozzák fel a magzatuk biztonságát. A valóság az, hogy az otthonszülő családok nagyon széles társadalmi, képzettségi spektrumból jönnek, de általánosan jellemző rájuk az informált és tudatos döntés, tisztában vannak vele, hogy a tervezett, megfelelő szaksegítséggel kísért otthonszülés legalább olyan biztonságos, mint a kórházi – mondta a bába, aki hozzátette, hogy évente körülbelül 250-280-an szülnek tervezetten otthon, és ez a szám akkor sem fog kiugróan nőni, ha törvényileg szabályozzák az otthonszülést. Görbicz Adria kérdésünkre kiemelte, hogy a bábák nem a szülészorvosokkal szemben foglalnak állást, mert véleményük szerint az orvosoknak az otthonszülés háttérszolgáltatásában nagyon fontos szerepük van. A háttér pedig nem háttérbe szorítást, hanem más szerepvállalást jelent, ami, ha megfelelőképpen értékelnék, nem lenne azonos a presztízs- és egyéb veszteséggel. A bába véleménye szerint viszont egyelőre úgy látszik, erre sem a szülésztársadalom, sem a társadalombiztosítás nem kész.
dr. Domokos Tamás: „Aki orvos nélkül szül az nem biztosítja a magzat jogait.”
Domokos Tamás szülész-nőgyógyász az otthonszüléssel szemben foglalt állást. Véleménye szerint a jelen feltételek mellett tervezett otthonszülés a születendő gyerek egészséghez való jogának csorbítása. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a szoros orvosi kontroll nélküli, de kórházban történő szülést nem ellenzi. Megjegyezte, hogy erre már ma is van lehetőség, például a Dél-Pesti Kórházban. Emellett hosszútávon efelé tendál a szakma is - a szülészeknek is szüksége van előre beosztható szabadidőre. Az egyetlen ellenérv ezzel szemben az, hogy anyagilag nincsenek elismerve az orvosok olyan szinten, mely révén normális életvitelt tudnának biztosítani maguk és családjuk részére a szülésvezetések vállalása nélkül is. Az Egészségügyi Minisztérium által meghatározott kritériumok mellett elképzelhetőnek tartja az otthonszülést, bár azt megjegyezte, hogy például a babák súlyát nem lehet egészen pontosan meghatározni, illetve nem csak a súly befolyásolhatja azt, hogy biztonsággal világra jön-e egy baba természetes úton, hanem olyan tényezők is, mint például a medencecsont méretei, vagy a koponya szülés közbeni forgásai. Továbbá az otthonszülés egyik alapvető követelményének tartja a gyors szállítási lehetőségek megteremtését, hiszen ma még Budapesten is előfordulhat, hogy 30-40 perc is eltelik a hívástól számítva, mire a kismama kórházba jut. Domokos dr. kiemelte, hogy véleménye szerint aki orvos nélkül otthon szül, az nem biztosítja a magzat egészséghez való jogait, mert egy szülésnél felléphetnek olyan kórállapotok, amikor perceken múlhat a baba egészsége, élete. Az újszülött-halálozás statisztikáit illetően azt mondta az általunk megkérdezett szakember, hogy hazánkban kórházi szüléseknél nyolc ezrelék az újszülött-halálozás, míg az otthonszüléssel kapcsolatban csak a dr. Geréb Ágnes által közzétett adatok ismertek, az ő általa vezetett szülések kapcsán, ezek szerint egy ezrelék alatt van a halálozás otthonszületésnél. Ebben azonban azok a gyerekek nem szerepelnek, akiknek édesanyja otthonában tervezte a szülést, de valamilyen komplikáció lépett fel - ezért kórházi ellátást igényelt – s a gyermekek a kórházba szállítás közben, vagy már a kórházban hunytak el vagy szenvedtek maradandó károsodást. A külföldi statisztikákról szólva, melyek esetében az otthonszülés alatt bekövetkező halálozás már jóval kedvezőbb képet mutat, mint a kórházi, megjegyezte a szülészorvos, hogy ez így természetes, hiszen a nyugati országokban csak azok az anyák szülnek otthon, akiknél bizonyosan nem várható komplikáció. Arról, hogy vajon miért akarnak egyre többen otthon szülni, azt mondta Domokos Tamás, hogy a szülészorvosok egy része nem kellően empatikus egy szülésvezetés során. „Ez egyértelműen a mi hibánk, de én szeretettel várom egy olyan szülésen, amit én kísérek - nálam nem szoktak panaszkodni a kismamák, hogy emberidegennek éreznék a környezetet, a hozzáállást” – mondta.