Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke megnyitójában azt mondta: viták veszik körül az állam szerepét, amelyek arról folynak, hogy vajon a jóléti államnak vége van-e vagy megújulása következik.
Hangsúlyozta, hogy szükséges definiálni az állam szerepét, pontosan meghatározni, hogy mik azok, amelyeket feltétlenül el kell végeznie, másra nem ruházható át.
Draskovics Tibor kormányzati igazgatásért felelős tárca nélküli miniszter azt a kérdést tette fel, hogy melyek azok a kérdések, mi az az államfelfogás, ami mozgatja a kormányzat működését.
Rámutatott, hogy a különböző állami funkciók egymáshoz való viszonya, súlya változik. "Visszük magunkkal a tradíciókat, de választ kell adni olyan kérdésekre, mint például a globalizáció, vagy a klímaváltozás".
Megfogalmazása szerint jelenleg nem tiszták a játékszabályok "intézményesített érdektelenségről és felelőtlenségről" lehet beszélni állami szinten. Mint mondta, ezen változtatni kell.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arról szólt, hogy az állam bizonyos funkciókat nem tud a jelenlegi struktúrában megfelelően ellátni.
Kiemelte, hogy az államnak a legfontosabb funkciókat, mint például az ország külső védelme, feltétlenül el kell látnia.
Arról is szólt, hogy az államnak "tiszteletre méltónak" kell lennie, működésének átláthatóságát biztosítani kell.
A magyar közigazgatás átalakítását a résztvevő politikusok és szakértők is az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságúnak ítélték - összegezte az egész napos konferencián elhangzottakat Stumpf István az MTI-nek.
Általános vélemény volt, hogy a reformokra szükség van, nem az iránnyal van probléma, hanem a végrehajtással.
Mint mondta: a végrehajtásban olyan súlyos, kaotikus jelek mutatkoznak kormányzati, regionális, valamint most már helyi szinten is, amelyek megingathatják a polgároknak a reformokba vetett hitét.
El kell ismerni - mutatott rá - azt, hogy történtek racionalizálások a közigazgatás háttérintézményeiben, helyi szinten is a kistérségi társulások együttműködésében, például a közoktatás területén. Valójában azonban a középszint, a területi középszint nincs definiálva, tehát az, hogy mi legyen a magyar közigazgatásnak a "területi közepe" a kistérségek, a régiók, avagy a megyék.
Az előadók azt is hangsúlyozták: nincs világosan meghatározva, hogy az önkormányzati feladatrendszer hogyan alakul, mi a megosztás a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között.
Stumpf István kiemelte, hogy több szakmai vélemény szerint a kormány regionális koncepciója megbukott. Az előadók rámutattak: nem sikerült megoldani, hogy olyan középszint jöjjön létre a közigazgatásban, amely megfelel az alkotmányos kívánalmaknak is.
Mint Stumpf István összefoglalójából kiderült, a megyéken túl nem jöttek létre olyan középszintű integrációk, amelyek be tudnák tölteni a közvetítő funkciót a kistérségek és a központi kormányzat között. Szembetűnő volt, hogy a közigazgatási reformok gyakorlatilag hatástanulmányok nélkül készültek el.
Jelenleg igazából sem a regionális átalakítás következményeit, sem az önkormányzatok működésének az átszervezését és finanszírozását senki nem tudja elemezni és átlátni, valamint megítélni a társadalmi következményeit.
Többen felhívták a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok kötvénykibocsátásait nagyon veszélyesnek tartják, mert ez hosszú távú eladósodást jelent abban az esetben, ha nem konkrét beruházásokra, hanem működési költségekre fordítják.
Stumpf István elmondta, hogy a közigazgatási rendszer átszervezése ilyen módon végül is az egész államháztartást is veszélyeztetheti.
