Amerikai és görög kutatók nemzetközi csapata vizsgálta meg egy 2400 éves, 70 méteres mélységben nyugvó hajóroncs maradványait, durván egy kilométerre a görög Kiosz szigetétől. A hajóroncs tartalmát 2006 elején fedezték fel, melyet most részletesen elemeztek. Egy robot leküldésével - mely két amforát (kétfogantyús, cserépedény) gyűjtött be a helyszínen - a kutatók képesek voltak DNS-mintákhoz jutni a kerámiaedények belsejének lekaparásával.

Számos régész specializálódik az amforák elemzésére. Ezen edényeket használták olaj, bor, fűszerek szőlő, oliva, magvak, dió, halak és egyéb árucikkek szállítására. A hajóroncsban talált amforák gyakran fedik fel a roncs korát és nemzetiségét, néha pedig még eredeti tartalmukat is őrzik, így fényt vetnek a mediterrán térségben zajló, ókori kereskedelemre. Az amforák vizsgálata azonban frusztráló is lehet.

"A több évszázadon át víz alatt lévő edények tartalmát gyakran elmossa a víz, a kutatóknak pedig csak üres edények maradnak" - mondja Brendan Foley régész és történész. Foley és csapata azonosította az egyik amfora DNS-tartalmát, mely olivát és oregánót tárt fel, ami azt sugallja, abban oregánóval kevert olivaolajat tartottak. Mindez meglepetésként érte a kutatókat, mivel Kiosz az ókorban főleg a kitűnő borok fő exportőreként volt ismert, a régészek pedig azt feltételezték, hogy ezen területen bármilyen teherszállítmány bor lenne.

A másik, a kutatók által megvizsgált amfora tényleg bort tartalmazott, bár a DNS-bizonyíték, melyet abban találtak még most is bizonytalan. Az oreganóval ízesített olajat tartalmazó amfora egyedi, kioszi stílusú. Ezen stílus adja durván a több mint 350 amfora kétharmadát a roncsban, ami azt sugallja, hogy a hajó akkor süllyedt el, amikor kifelé tartott a szigetről, talán az arrafelé mindennaposnak számító, erős szelek miatt.

"Azon tény, hogy oliva DNS-t találtunk azt jelentheti, hogy Kiosz mást is exportált, nem csak bort. Mezőgazdasági termelésük sokkal kifinomultabb lehetett, mint gyanítottuk" - mondja Foley. Az oregánó többet is tehetett, mint csak ízesítette az olajat.

"Ha ma felmegyünk Görögország dombjaira, a nők idősebb generációja tudja, hogy az oregáno, kakukkfű vagy zsálya olajhoz történő adagolása nemcsak ízesíti azt, hanem segít azt hosszabb ideig megőrizni" - mondja Foley. Az ókori görögök talán gyógynövényeket - és a bennük lévő antioxidánsokat - szándékosan használták arra, hogy segítsenek az olaj konzerválásában. Emellett lehetséges, hogy azok véletlenül segítettek a DNS megőrzésében is.

Ha a kutatók technikája más tárolóedényeken is működik, akkor megkezdhetik a különböző régiók mezőgazdasági termelésének nyomon követését időn és kereskedelmi hálózataikon keresztül. "Láthatjuk, hogy a termények hol és mikor nőttek, mely teljesen új betekintést enged nekünk az ókori gazdaságba. Megtudhatjuk mit termeltek, mit ettek, és hogyan készítették elő, illetve konzerválták táplálékaikat "- mondja Foley. Az ókori termények ilyetén ismerete betekintést engedhet az adott időszak klímájába is.

Az ókori teherszállítmányok DNS-ének elemzésére alkalmazott technikának megvannak a korlátai- hangsúlyozzák a kutatók. Például valószínűleg nem lehet megbízhatóan azonosítani vele a halból készült termékeket, mivel az ilyen bizonyítékokat beszennyezheti a tengeri környezet. Emellett még azt is ki kell deríteni, hogy ezen vizsgálat működik-e a szárazföldi helyszíneken előkerült kerámiaedények, múzeumokban évek óta őrzött amforák esetén is, vagy csak az óceánból frissen megmentett edényeknél alkalmazható-e. A kutatók azt remélik, hogy visszamehetek a helyszínre, és néhány tucat amforát kimenthetnek még a roncsból a jövő év folyamán.