Szili a fegyveres konfliktus megelőzését akarja

Magyarország számára rendkívül fontos a térség stabilitása - szögezte le Szili Katalin a távirati iroda kérdésére.

A házelnök szerint a tavaly elfogadott szerbiai alkotmány egyfajta garanciát jelent arra, hogy a koszovói rendezés után a tartományból esetleg elmenekülő szerbek nem borítják fel az etnikai egyensúlyt a Vajdaságban. Az alaptörvény ugyanis kimondja, hogy egyes térségek etnikai összetételének megváltoztatása nem lehetséges - tette hozzá Szili Katalin.

Az Országgyűlés elnöke a megbeszélés során arra a kérdésre is kereste a választ,miért veszik nyilvántartásba a vajdasági üres ingatlanokat. A szerb miniszterelnök erre azt mondta, az egész országban feltérképezik az ingatlanokat, hogy a kormány átfogó képet kapjon.

A megbeszélésen áttekintették a magyar és a szerb parlament közötti kapcsolatot, amelyre a kiegyensúlyozottság a jellemző. Ezt mutatja az együttműködési megállapodás és a közös tolerancia program is - mondta a házelnök. Szili Katalin kiemelte: a találkozón arra kérte a szerb miniszterelnököt, segítse elő az európai közös légtér-megállapodás szerb parlamenti elfogadását.

Vojislav Kostunica keddi hivatalos budapesti látogatásán találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Sólyom László köztársasági elnökkel is.

Magyarország és Szerbia között egyre szorosabb kapcsolat alakult ki az elmúlt években. A magyar miniszterelnök 2005 májusában járt Belgrádban, az elmúlt egy évben Sólyom László a Vajdaságban kétszer is tárgyalt Boris Tadic szerb államfővel, és Göncz Kinga külügyminiszternek szintén két találkozója volt belgrádi partnerével, Szili Katalin pedig háromszor folytatott megbeszélést a szerv házelnökkel.

A két ország között tavaly a kétoldalú kereskedelem összértéke csaknem egymilliárd dollár volt, s ebből 750 milliót a magyar kivitel tett ki. A magyar vállalatok közül több (az OTP, a Mol, a Betonút) szilárdan megvetette a lábát Szerbiában. A Szerb Nemzeti Bank kimutatása szerint Magyarország a külföldi befektetők sorában a hatodik helyet foglalja el.

A szerbek számára jelenleg a legfontosabb külpolitikai, és az EU-integrációt is nagyban befolyásoló kérdés a koszovói rendezés. Budapest azt szeretné, ha kompromisszumos megoldás születne a kérdésben, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa hagyna jóvá. Magyarországnak ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a dél-szerbiai tartomány jövőjéről és Szerbia EU-integrációjáról az unió tagjai egységes álláspontra jussanak.

Az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata júliusban kezdődött Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10-én fejeződnek be. A felek legutóbb november 5-én találkoztak egymással. A bécsi tárgyalások eredmény nélkül fejeződtek be. A megbeszéléseken a szerb delegáció olyasfajta széleskörű autonómiát javasolt Koszovónak, mint amilyet Hongkong élvez különleges státusú területként Kínán belül. Az albánok ezt elfogadhatatlannak tartják és továbbra is a függetlenséget hangsúlyozzák.

Koszovó jelenlegi státusát az ENSZ BT 1244. számú határozata szabályozza, amely kimondja: a koszovói rendezés során tekintetbe kell venni Jugoszlávia (jogutódként Szerbia), valamint a térség többi országának szuverenitását és területi épségét. Másfelől a dokumentum tényleges autonómiát irányoz elő a tartomány számára Jugoszlávián (Szerbián) belül. Vagyis a terület - habár Szerbia nemzetközi határain belül marad - nem kormányozható többé Belgrádból.