A tanulmány készítői úgy vélik, hogy Ausztriában 2041 és 2050 között a klímától függően kereken húsz százalékkal csökkenni fog a fűtésre elhasznált energia mennyisége az 1981 és 1990 közötti időszakhoz képest. Az Alpok vidékén ennél valamivel nagyobb arányú lesz az abszolút energia fogyasztás csökkenése, az alacsonyabban fekvő terülteken viszont kissé növekedni fog a fűtésre elhasznált energia mennyisége.
A fűtési igény csökkenése ugyanakkor pozitív hatással lesz a levegőbe kerülő finom por mennyiségének csökkenésére.
A tudósok szerint nyugtalanító lesz viszont a flóra és a fauna megváltozása Közép-Európában. Ausztriában például számos területen már egy Celsius fok hőmérséklet emelkedés is kedvezhet a homoki szúnyogok elszaporodásának. Különösen nagy a valószínűsége ennek a Rajna és a Duna völgyében, Burgenland keleti vidékén és a szlovén határ mentén. A szúnyogok parazitákat juttathatnak emberekbe, amelyek elszaporodva súlyos betegséget okozhatnak.
Ami a mezőgazdaságot illeti, szakértők arra számítanak, hogy a szárazság és a talaj felmelegedése negatív hatással lesz a gyepes területekre. Ez jelentősen növelheti a cserebogár állományt és következésképpen a rovarok okozta károkat is. A szárazság ráadásul lassítja a gyepes területek regenerálódását. A várható mezőgazdasági károk mellett az is gondot okozhat, hogy nehezebbé válik a talaj megművelése mezőgazdasági gépekkel.
A klímaváltozás 2021 és 2050 között várható menetrendje meghosszabbíthatja a nyári turizmus elő- és utó szezonját.
Ezzel a pozitív folyamattal szemben viszont terjed majd a hőség okozta stressz, több lesz a hőséget hozó nap, ugyanakkor valamivel növekedni fog a hosszantartóan csapadékos napok száma.
A 2050-ig tartó időszakban 40 százalékkal több lehet a nyári napok száma, a jelenleginek kétszeresénél is több napon lehet hőség, a hűvös napok száma pedig a felére csökken.
