A pert a Magyar Kormány tavaly novemberben indította, mivel álláspontja szerint több szempontból is jogellenes a Bizottság azon rendelete, amelyben az intervenciós felvásárlási időszak november 1-jei kezdetét kevesebb mint két héttel megelőzően egy teljesen új, a kukorica tekintetében addig nem alkalmazott követelményt vezetett be, amikor előírta az intervencióra felkínálható kukorica minimális fajsúlyát. Keresetében a Magyar Kormány több jogi érv alapján kérte az említett rendelet megsemmisítését, ezek között kiemelt helyen szerepelt a termelők jogos várakozásainak, illetve a jogbiztonság követelményének a megsértése, valamint a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibája a fajsúlykövetelmény, mint állítólagos minőségi paraméter bevezetése tekintetében.
Az Elsőfokú Bíróság a mai ítéletében teljes mértékben helyt adott a magyar keresetnek, és megállapította, hogy mivel a Bizottság nem tájékoztatta megfelelő időben az érintett termelőket a szóban forgó intézkedésekről, megsértette e mezőgazdasági termelők jogos bizalmát. Továbbá, az Elsőfokú Bíróság kiemelte, hogy a Bizottság azon érve, miszerint a fajsúly a kukorica minőségének értékelése szempontjából releváns paraméter, mivel befolyásolja a kukorica tápértékét, nemcsak hogy nincs alátámasztva semmilyen bizonyítékkal, hanem ezen kívül az Elsőfokú Bíróság rendelkezésére bocsátott iratok is ellentmondanak neki, ezért a rendeletről meg kell állapítani, hogy nyilvánvaló mérlegelési hibában szenved.
E feltételek mellett az Elsőfokú Bíróság megállapította, hogy a rendeletnek a kukorica fajsúlykövetelményére vonatkozó rendelkezéseit meg kell semmisíteni.
Az ítélet példa értékűnek tekinthető a közösségi jogban, tekintettel arra, hogy lényegesen korlátozza a Bizottságnak a közös agrárpolitika alakításában fennálló, elismerten széles körű mérlegelési jogkörét. Az ítéletben foglalt elmarasztalás ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a jövőben a Bizottság nem alkothat úgy jogot, hogy ne biztosítsa az érintetteknek a megfelelő felkészülési időt, mint azt az intervenciós kukorica esetében tette. Azt lehet tehát mondani, hogy a sikeres magyar kereset a konkrét ügyön is túlmutató elvi jelentőségű hatást fejt ki.
