Nem túlzás azt állítani, hogy az új technika segítségével néhány hónap alatt többet tudtak meg ennek a fokozottan védett, világszinten veszélyeztetett fajnak a kóborlási és vonulási szokásairól, mint az előző ötven év gyűrűzéseivel. Összesen több mint 2000 GPS pontosságú koordináta és több száz kevésbé pontos (műhold által aktívan bemért) hely áll rendelkezésre a program indulása -- 2007. június eleje - óta.

A 10 jelölt madárból nyolc érte meg az őszi vonulási időszakot. Négy (azaz 50%) jutott el a Földközi-tenger vidékére. Két fiatal kerecsen, Barnabás és Zsuzsanna, jelenleg Szicíliában tartózkodik. Zsuzsi a napokban érkezett oda, Barna már egy hónapja ott van, és nagyjából ugyanazon a vidéken táboroztak le. Barna hozzávetőleg 1535 km-t tett meg Kárpátaljától (az utolsó hely a Kárpát-medencében, ahol hosszabb ideig táborozott) Szicíliáig. Zsuzsi adatai kevésbé pontosak, de ő is megtett legalább 1215 km-t, amíg eljutott jelenlegi helyére.

Viktória négy nap alatt 1670 km-t tett meg, Dél-Magyarországtól a líbiai partvidékig, ahol sajnos eltűnt, egy nappal megérkezése után. Az eddigi információk alapján feltételezik, hogy solymászati célra befogták, esetleg természeti csapás (homokvihar) áldozata lett. Pedig életrevaló sólyom volt: a Földközi-tengeren való átkelésekor több mint 12 órát töltött a levegőben, és majdnem 600 km-t tett meg egyhuzamban, adóval a hátán.

Emese Görögországon át Egyiptomba repült, majd onnan tovább Líbiába. Ő az eddigi rekorder, mivel összesen legalább 3100 km-t repült vonulása során. A várakozásoktól eltérően azonban nem dél felé vette az irányt, hanem vissza a tengerhez. Ott érte el a tengerpartot, ahol a másik kerecsen eltűnt. Utolsó jele a tenger fölül jött, 60 km-re a parttól.

Lehel - egy kis montenegrói kitérő után - ismét Szerbiában van és a jelek szerint Belgrád környékén táborozott le. Hasonló a helyzet Dórával, aki a Felvidéken tartózkodott legutóbb. Az utolsó jelek alapján az adó telepének a töltöttsége túl alacsony ahhoz, hogy bemérje a madár pozícióját. Koppány és Lili továbbra is itthon vannak: a magyar-román határ közelében tartózkodnak Makó, illetve Királyhegyes térségében.

Néhány további érdekesség sólymaink vonulásáról

Barna és Viki adatai alapján, vonuláskor, a tenger felett 40-50 km/h, a szárazföld felett 20-30 km/h sebességgel repültek a madarak (ebben benne van a termikelés, illetve a szél +/- hatása, amit nem ismerünk pontosan). A madarak naponta 120-300 km-t tettek meg. Barna az Abruzzo 1500-2000 m-es vonulatán húzott át, ami azért érdekes, mert korábban - a többi kerecsenhez hasonlóan - kifejezetten kerülte a magas hegyeket.

Összesen több mint 2000 GPS pontosságú koordináta és több száz kevésbé pontos (műhold által aktívan bemért) hely áll rendelkezésre a program indulása - 2007. június eleje - óta. A program végéig - 2010-ig - ehhez még további 36 madár adatai jönnek majd. Az adatok elemzése segít feltérképezni a vonulásuk során a kerecsensólymokra leselkedő veszélyeket (lelövés, befogás, áramütés, stb.), ami egy hatékonyabb nemzetközi védelmi program alapját képezi majd a jövőben.

A sólymok vonulásáról készült térképeket, valamint további információkat a fajról és a programról a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon lehet találni.

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozómadár. A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.

A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de galambot is fogyaszt. Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6000 - 8000 párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik. A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza.