Az Elektrát Kovalik Balázs, az operaház művészeti vezetője rendezi, aki a sajtótájékoztatón elmondta: amikor először szóba került, hogy Richard Strauss operáját műsorra tűzik és ő vállalja a mű színrevitelét, még semmilyen funkciója sem volt a dalszínházban.
"Miután kineveztek művészeti vezetőnek, konfliktusba keveredtem önmagammal, vajon lehet-e egy ilyen hatalmas színpadi és zenei apparátusú darabot bemutatni?" - idézte föl.
A próbák finisében Kovalik Balázs és Kovács János első karmester úgy látja, hogy érdemes volt belevágni.
Kovalik Balázs kiemelte, hogy az 1907 és 1909 között keletkezett opera olyan drámai indulatokról, társadalmi feszültségekről ad számot, amelyek a mai társadalomban is jelen vannak.
Hozzátette, amikor az athéni Megaronban fölkereste a két művészt, a görög és amerikai, de évek óta német nyelvterületen dolgozó énekesnőt, akik ott is Klytaemnestra és Elektra szerepét játszották, örömmel hallotta, hogy úgy köszöntek el egymástól: viszontlátásra Budapesten.
Kovalik Balázs szólt arról is: úgy véli, ezzel az előadással az Opera elindul azon az úton, amely a nemzetközi színtérre vezeti vissza az intézményt, hiszen a világsztárok jelenléte nemcsak a közönség számára érdekes, a közreműködőknek mindkét szereposztásban tanulsággal jár a munkájuk.
Az Elektrát éneklő Nadine Secunde megjegyezte, hogy legalább huszonötféle rendezésben énekelte eddig Strauss operáját, de most van először szép ruhája. A rendezésről elmondta, hogy az számára logikus és modern.
Agnes Baltsa kijelentette: boldogan jött Budapestre, mert egy japán turnén, a Carmen előadásain megismerte az együttest és felkészült művészeknek tartja őket, akikkel jó dolgozni. Klytaemnestra szerinte méltóságteljes királyné, aki szépségével, a hatalmához való ragaszkodással teremt konfliktust.
"A szerepformálásnál Hofmannstahl szövegéből indulok ki, de nem feledhető, hogy én görög vagyok, tehát számomra sokat jelent Szophoklész drámája" - hangsúlyozta.
Az Elektra-témát több író - köztük Aiszkhülosz, Euripidész, Voltaire, O'Neill, Giraudoux, Sartre - dolgozta föl. Magyar verziója Bornemisza Péter tragédiája, a Magyar Elektra. Az Elektra-történetnek több operaváltozata és filmadaptációja ismert, például Jancsó Miklós filmje, amely Gyurkó László Szerelmem, Elektra című drámájából készült.
Richard Strauss Hugo von Hofmannsthal Elektráját a berlini Deutsches Theater előadásában ismerte meg, ezután kérte az írótól az Elektra-opera librettóvá alakítását. A partitúrát 1908 szeptemberére fejezte be Strauss. 1909 január végén Drezdában tartották az ősbemutatót.