Opitz filmje idehaza

Az alkotást, amely a korlátlan privatizáció hátulütőire mutat rá "megdöbbentő pontossággal", január 17-től játsszák a mozikban - tudatta Szabados Balázs, a Best Hollywood forgalmazó cég sajtóreferense.

A film egy fülöp-szigeteki anya (Minda), egy dél-afrikai aktivista (Bongani), egy angol mozdonyvezető (Simon) és bolíviai lakosok történetén keresztül mutatja be, mit jelent a közszolgáltatások privatizációja az emberek szemszögéből.

Az MTI-hez eljuttatott írásos összegzés szerint Minda azért küzd, hogy pénzt szerezzen fia heti két dialízisére, mivel a Fülöp-szigetek egészségügyi ellátását privatizálták, így az elérhetetlenné vált a szegények számára. Bongani és "elektrogerilla" csapata egy dél-afrikai városban illegálisan köti vissza az áramot a szegények otthonaiba, akik a privatizáció után nem bírták fizetni a villanyszámlát a magánszolgáltatónak. Simon humoros kalandokat mesél mozdonyvezetői pályájáról, előbb a brit államvasutaknál, majd a számtalan magáncégnél, ahol dolgozott. A filmnek reményteli kicsengést ad a bolíviai Cochabamba lakosainak győzelme egy amerikai óriásvállalat ellen, amely megpróbálta rátenni a kezét a városi vízellátásra.

Az egymásba kapcsolódó történeteket a privatizációkért felelős "másik oldal" megszólalásai és szakértők kommentárjai ellenpontozzák.

Florian Opitz szeptemberben rendezőtársával, Andy Lehmann-nal együtt két hétre börtönbe került Nigériában, ahol az olajban gazdag Niger folyó deltájában forgattak. A terület több százmilliárd dollárral gazdagította az országot, ám a profitnak csak töredékét fordították a terület fejlesztésére, emiatt évek óta folynak gerillaháborúk.

A nemzetbiztonság veszélyeztetése és kémkedés vádjával bíróság elé állították őket. A német nagykövetség óvadéka ellenében ugyan elhagyhatták az országot, de még vissza kell térniük; akár tizennégy évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik őket.