"A jövő nem történik, nem egyszerűen lesz, hanem alakul, formálódik. A jövő érdekében nemcsak kell, de lehet is tenni a jelenben" - hangsúlyozta Nováky Erzsébet, a Corvinus Egyetem professzora, az MTA Jövőkutatási Bizottságának elnöke az MTI-nek, összefoglalva az ülés üzenetét.
Az elhangzottakat sorolva a professzor a teendők között a gyökerek erősítését emelte ki, amelyek szétzilálódnak a fogyasztói társadalomban. Emellett oda kell figyelni a vállalatok környezeti felelősségére, s fontos szerephez jut a tudatformálás az ifjúság nevelésében.
"Konkretizálva a teendőket két dologra jutunk: az egyik a felelősség, a másik pedig a közösségi szemlélet. Ha ez a kettő megjelenik, akkor azt jelenti, hogy be tudjuk bizonyítani, nemcsak a jövőkutatókon múlik, hogy milyen lesz a jövő, hanem minden egyes emberen" - mutatott rá Nováky Erzsébet.
Ismertetve a bizottság kutatásait, amelyek Magyarország 2025-ös jövőképének megrajzolására irányulnak, a professzor kifejtette: a testület elemezte a globális meghatározottságokat, amelyeken "mi magunk nem tudunk változtatni": ez az édesvízhiány, a globális éghajlatváltozás, a légszennyezés, a veszélyes technológiák és fegyverek elterjedése, az energiakészletek csökkenése.
Elemezték a bizonytalan tényezőket is, így a civil szféra megerősödését, valamint azt, hogy a mezőgazdaság, vidékfejlesztés, a környezetvédelem hogyan tud bizonyos kritériumoknak együtt megfelelni. Emellett megfogalmazták "félelmeiket és a reményeiket" a biotechnológiával, a nanotechnológiával, az autózással, a táplálkozással kapcsolatosan.
Nováky Erzsébet közlése szerint megvizsgálták, hogy 2025-ben milyen gondolkodás, attitűd jellemezheti majd a magyar lakosságot.
"18 év múlva a mai középiskolások és az egyetemisták jelentik majd a magyar lakosság derékhadát. Megnéztük, hogy ha ők kerülnek domináns pozícióba, milyen alternatív jövők alakulhatnak ki, s ebből négy forgatókönyvet készítettünk" - mondta.
Magyarázata szerint a szemlélet alakulását közösségi és egyéni érték, illetve a növekedés, fejlődés és a stagnálás, hanyatlás mentén vizsgálták.
Mint kiderült, a fiatalok több mint 50 százaléka a közösségi értéket preferálja, attitűdjük biztosítja a fejlődést, a haladást.
"Megfogalmazták, hogy egészséges környezetet és táplálkozást, valamint prevenciót szeretnének. Nem fitness-klubokat akarnak, hanem természet közeli sportot és sportközösségeket. Ez egy egészen más dolog a jelenhez képest. Az a kérdés, hogy lehet-e másként is, s erre az az egyértelmű válasz, hogy igen. Úgy látni, hogy a fiatalokban van ilyen attitűd, van esély a megvalósításra" - emelte ki Nováky Erzsébet.
Kifejtette: a második forgatókönyv az egyéni értékeket preferálja, de biztosíthatja a fejlődést és a növekedést. Ez az individuumok társadalma. Ők azok, akik mindent megtesznek saját magukért, s optimális esetben a társadalom ügye is halad. Ők azok, akik mindent preferálnak, ami az életminőséget javítja, egészségesen élnek. Fontossá válhat számukra a környezetvédelem, megakadályoznák a benzinüzemű autó használatát, a keletkező hulladék sorsával azonban nem foglalkoznak. Arányuk a középiskolások körében 23, az egyetemistáknál pedig 25 százalék.
Mint Nováky Erzsébet rámutatott, a harmadik forgatókönyv preferálja az egyéni értéket, de nem biztosít előrehaladást; stagnálást, hanyatlást hoz a felszínre.
"Ők a magunkra hagytak, magunkra maradtunk csoportja, a kallódók, akik semmiféle felelősséget nem vállalnak, nem érzik, hogy bármit is tudnának tenni. Arányuk 15 százalék a középiskolások körében és 14 az egyetemisták között, akiknek nincs igazi elhivatottságuk" - közölte.
Közlése szerint a negyedik forgatókönyvre stagnálás, hanyatlás jellemző, s megjelennek a közösségi értékek.
"Együtt sodródunk és dagonyázunk. Ez az a tipikus fiatal gárda, amely nem tudatosan tesz a közösségért, hanem együtt van a tömeggel. Ez a céltalanok kategóriája. Egyetemisták között ilyen nem volt, csak a középiskolások között, ahol 16 százalék az arányuk" - mondta. Hozzátette: nem egyértelmű a kép, ami kirajzolódik, a jövő a jelenen múlik.
"Úgy vélem, hogy a négy forgatókönyv mindegyike a jelenlegitől eltérő. Kívánatosnak az elsőt lehet tekinteni, amelynek van is realitása, hogy megvalósuljon, mert a vizsgált fiatalok körében 50 százalék feletti ennek a scenariónak a támogatottsága" - mutatott rá.
A négy forgatókönyvet a jövőt integráló erők, a felelősség és a közösségi lét, a tevékenység és a kreativitás szempontjából kell értékelni, s ha ezek együtt jelennek meg a társadalomban, "akkor az azt jelenti, hogy az megújítható és meg tud újulni" - hangsúlyozta Nováky Erzsébet.