Medgyesi Konstantin elmondta: Szeged mai belvárosának őse, a „Palánk” a Tisza mellékágai, és a mocsarak közül kiemelkedő három domborulat legmagasabbikán alakult ki.
A város magját, a vár körüli területet sokáig valóban palánk, azaz kihegyezett cölöpökkel megerősített földsánc védte. Ez volt a vár külső erődje. Védőszárnyai alatt sóházak húzódtak meg, hal- és búzapiaca messze földön híres volt. Itt épültek fel a jobb módú iparosok, kereskedők, egyéb tehetős polgárok házai. A Palánk név legrégebbi előfordulása 1630-ból való - tette hozzá a szakember.
Korábban a Palánk volt a város szíve. Itt voltak a piacok, itt álltak azok a boltok, melyek megalapozták Szeged kereskedelmi központ jellegét. Az 1879-es Nagy Árvíz idején csak a Palánk „magasodott ki” a vízből, ami jelezte, hogy az újjáépítés és a belvárosi részek feltöltése előtt a Palánk magasabban állt, mint a többi városrész. Talán ennek is köszönhető, hogy a Palánk őrizte meg legtovább a nagy víz előtti arculatát - mutatott rá Medgyesi Konstantin.
Horváth Ferenc régész elmondása szerint a filmben arról beszél, hogy miként alakult ki a városrész, milyen változtatásokat vittek végbe a törökök, hogyan látták a nyugati utazók a városrészt.
A 34 perces dokumentumfilmben 3D-s animáció segítségével követhetik nyomon a nézők, hogy milyen volt egykoron a szegedi Palánk. A film két narrátora Bács Ferenc színművész és Dióssy Klára, az MTV szerkesztő-riportere.
A több hónapos előkészítés és háromnapos október végi intenzív forgatás után megszületett filmet a nagyközönség pénteken láthatja a Magyar Televízió 1-es csatornáján.
