A színházat szerető közönség valószínűleg meglepődik Varga Kata színházában. Legalábbis a János vitéz színrevitelétől, a darab ugyanis november 24-én és 26-án magyar, december 2-án és 5-én pedig francia nyelven kerül színre, mindig interaktív előadás keretében. A művésznő szerint gyerekek, szülők és nagyszülők egyaránt élvezni fogják az előadást, amely a gyerekek közreműködésével zajlik. Az apróságok a helyükön játsszák a nevető napot, a bárányokat, lovakat, szeleket, hullámokat...
- Miféle társulat a Kettős Tükör? Egyszemélyes, vagy kimondottan a János vitéz kedvéért alakult azzá? - kérdeztük Varga Katát.
- A Kettős Tükör Társulat Franciaországban jött létre, 1993-ban. Egy francia rendező, Régis Hebette javasolta nekem a létrehozását, mikor vele dolgoztam. Franciaországban töltött 14 évem alatt francia Színházi Társulatokban, a Francia Rádióban kaptam szép, jelentős szerepeket; irodalmi felolvasó esteken, a szövegalámondás és a fordítás területén vettem ki részemet elsősorban. Életem másik fontos szakaszát - 1993-2005 között - a Kettős Tükör Társulat töltötte ki. Huszadik századi magyar versekből, Déryné naplójából, József Attila műveiből, magyar népdalokból, népballadákból, népmesékből voltak előadásaim, melyek valóban egyszemélyesek, viszont kétnyelvűek. De a színház sem csak színészekből áll. Állandó segítőim zenészek, fény- és hangtechnikusok. És persze van többszereplős előadásunk is. Mikor hazaköltöztem, Jean-Claude Danaud Női kézimunka című darabját fordítottam le. Ebben hárman játszunk, Varga Szilvia és Erdeős Anna a partnerem - foglalja össze a választ a társulat mindenes vezetője.
- Mint az imént kiderült, 2005 óta újra Budapesten él és dolgozik. Mikor, miért ment el, s miért jött vissza?
- Általában nehezen tudok választani. Ez a legkülönbözőbb helyzetekben látható. És befolyásolható is vagyok. Két egyetemet végeztem (a Közgazdasági Egyetem Külkereskedelmi Szakának nemzetközi kapcsolatok szakágazatán, illetve a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész szakán). Két országban éltem, Magyarországon kívül 14 évet Franciaországban. Elmentem, újrakezdtem, visszajöttem, megint újrakezdem. Persze végül mégis harmóniában áll össze minden. 1991 februárjában költöztem Párizsba, férjhez mentem egy német származású francia grafikus fiúhoz, aki nagyon szeretett engem, és akit én is nagyon szerettem, teljes bizalommal. Mégis elváltunk, de még nyolc évig éltem Franciaországban. Pierre Székely franciaországi szobrász szavaival:" … mintha kihalásztak volna engem egy kicsi tóból, megőriztek egy ideig, aztán beledobtak egy nagy óceánba, most pedig rajta, ússzál!" Miért jöttem vissza? Bátyám váratlan halála után egyedül maradt a 81 éves édesanyám (édesapám már korábban eltávozott közülünk). Gondoltam, hazatérve mellette és az apa nélkül maradt gyerekek mellett lehetek, akiknek szükségük lesz rám - ad magyarázatot a művésznő.
- A színházzal azonban nem hagyott fel. Most a János Vitéz mellett a Női kézimunka című komédiában is láthatjuk.
- Fantasztikus írónak tartom Jean-Claude Danaud-t. Ez a darabja a nők férfiakhoz való viszonyáról szól, miközben a körülöttük élő férfiakat is alaposan kiismerjük és kirajzolódik a hetvenes évek Franciaországának társadalma, egészen a francia gyarmatbirodalomig visszamenőleg. Persze áthallások is vannak a mai, rendszerváltás utáni magyarországi életünkre.
- Miért Kettős Tükör a nevük?
- Azért, mert magyar illetve francia nyelven is játsszuk előadásainkat, vagy egy előadáson belül keveredik ez a két nyelv. Meg mert magyar illetve francia irodalmi forrásból születnek a produkcióink (egyébként magyar illetve francia anyagi támogatással). És egyik országból a másik felé illetve a másikból az egyik felé nézünk, mindkét lélekkel élünk, kutatunk, gondolkodunk. Franciaországban a Kettős Tükör Társulat segített magyarnak, Magyarországon ugyanez segít franciának maradnom.
- Hová helyezné társulatát a magyarországi kulturális palettán?
- Hol a helyünk a magyar kultúrában? Ezt nem vagyok hivatott meghatározni. De azt elmondhatom, hogy Franciaországból hazajövet az első fizetésemet egy általam választandó francia darab magyarra fordításáért kaptam (Női kézimunka,) és a darab szinte mindig telt házakkal, jó házakkal megy a Thália Színházban, 2006 decembere óta. Az első budapesti színház, amelyik befogadott, a Merlin Nemzetközi Színház pedig - gondolom - azért engedte be Szív-nyíl című előadásunkat, mert nemcsak magyar, hanem francia nyelven is szólhattunk a közönséghez, egy évadon keresztül, rendszeresen. A most készülő francia sanzon- és versestem elkészítéséhez pedig egy anyagi támogatásról szóló ajánlat után láttam neki - tudjuk meg Varga Katától.
- A Női kézimunka című darabba is bevonják a közönséget, hasonlóan a János vitézhez?
- Az is magyar és francia nyelven kerül színre, abszolút interaktív előadáson. Sőt, igazán a közönséggel együtt is élünk, játszunk. Kimondani is nehéz mindazt, ami a darab előadása alatt kiderül. Még a közönségtalálkozón sem beszéltünk sok mindenről, amikor itt volt velünk a darab írója. Ám a közönség - hála színésztársaimnak - magas hőfokon éli át, velünk együtt az előadást.
