Az ENSZ-közgyűlés a héten fogadott el újabb határozatot a katasztófa sújtotta térségek támogatásról. A dokumentum a "talpraállás és a fenntartható fejlődés" évtizedének nevezi a következő tíz esztendőt az 1986-os csernobili atomerőmű-baleset által érintett ukrajnai, fehéroroszországi és oroszországi területeken.
Az érintettek önbizalmát kell erősíteni ahelyett, hogy áldozatokként kezelnénk őket - mutatott rá egy magas rangú ENSZ-illetékes még a határozat elfogadása előtt.
"Ha a lakosokat áldozatoknak kezelik, erősödik bennük a fatalizmus és az apátia érzése" - mutatott rá
Cihan Sultanouglu, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) illetékese, aki szerint a következő évtized kihívása a lakosok önbizalmának helyreállítása lesz.
A határozat bátorít a sugárzással szemben ellenálló növények fogyasztására.
A világ legsúlyosabb atombalesete halálos áldozatainak számát illetően különböző statisztikák ismertek. Az Egészségügyi Világszervezet szerint kilencezren, a Greenpeace környezetvédő szervezet szerint 93 ezren haltak meg a katasztrófa következtében.
Csak Ukrajnában mintegy 200 ezer embert kellett kitelepíteni a baleset következtében otthonából, s a katasztrófa a szomszédos Fehéroroszországban is súlyos károkat okozott.
Szakértők húsz év múltán is tanulmányozzák a katasztrófa hosszú távú egészségügyi kihatásait, különös tekintettel a pajzsmirigyrák előfordulására.
Több szakosított ENSZ-szervezet közös jelentése 2005-ben megállapította, hogy a katasztrófa egészségügyi kihatása sokkal kisebb, mint korábban vélték, és a "függőség kultúrája" sokkal károsabbnak bizonyult, mint a baleset konkrét hatása.