A Bristol Egyetemen amerikai és brit tudósok több mint ötezer, 10 és 11 éves gyermek szokásait vizsgálták. Három napon át a gyerekek bokájukon mérőeszközt viseltek, amely napi tíz órán át rögzítette testmozgásuk gyakoriságát és intenzitását. A gyerekeket megkérték, hogy ha úsznak vagy kerékpároznak, azt külön jegyezzék föl, mert a szerkezet ezeket a tevékenységeket nem rögzítette pontosan.

A kutatók a gyerekek adatait összevetették a szülőktől kapott válaszokkal. A kérdések részben az anyák terhesség alatti aktivitására (úszás és séta tekintetében), illetve a várandóssági dohányzására vonatkoztak. Emellett többek között azt is tudakolták, hogy gyermekük 21 hónapos korában a szülők sportoltak-e, illetve cigarettáztak-e, míg a gyerek kicsi volt.

Meglepő eredménynek számít, hogy a dohányos szülők gyermekei kismértékben ugyan, de nagyobb fizikai aktivitást mutattak, mint a nemdohányosoké.

A felmérésben megállapították, hogy csak néhány esetben mutatható ki a korai élettényezők szerénynek mondható hatása a 10-11 éves kori fizikai aktivitásra, így valószínűleg más tényezők játszhatnak fontos szerepet a gyerekek mozgásszegény vagy aktív életmódjában.