A nyugat-barát kormány alkotmányellenesnek minősítette a lépést és Fuad Siniora miniszterelnöknek követeli az elnöki jogköröket. Az Egyesült Államok nyugalomra intette a feleket és rendkívüli elővigyázatosságot kért a közel-keleti országban tartózkodó állampolgáraitól.
Az elnökválasztást azután halasztották el a libanoni képviselők, hogy ötödször sem sikerült megállapodni az új államfő személyében. A politikai pártok egymást vádolják a döntés akadályozásával, a leköszönő elnök mandátuma pénteken járt le. Lahud a rendkívüli helyzetre hivatkozva utasította a hadsereget, hogy "őrködjön egész Libanon biztonságán." A korábbi sajtóértesülésekkel ellentétben azonban nem hirdetett ki szükségállapotot.
A Fuad Siniora kormányfő alkotmányellenesnek minősítette Lahud bejelentését, és magának követeli az elnöki jogköröket. Álláspontját osztja az Egyesült Államok külügyminisztériumának péntek esti közleménye is. A dokumentum külön utal a Lahudot támogató Szíriára, amikor leszögezi, a libanoni válságot külső beavatkozás nélkül kell rendezni.
Az ország függetlenné válásakor a libanoni vallási felekezetek megegyeztek , hogy az államfő mindig maronita keresztény, a kormányfő szunnita muszlim, a parlament elnöke pedig síita muszlim. A megállapodást akkor a felekezetek lélekszámára alapozva kötötték és azóta nem változtattak rajta. A libanoni válság egyik oka, hogy az elmúlt évtizedekben többségbe került siíták már nem elégednek meg az inkább jelképes hatalommal bíró parlamenti elnöki poszttal.
Libanon francia védnökség után 1943-ban kiáltotta ki függetlenségét, évtizedekig a Közel-Kelet egyik kulturális és pénzügyi központja volt. 1973-ban polgárháború tört ki az országban, amelybe Izrael, Szíria, Irán és a különböző palesztin frakciók is bekapcsolódtak. Az összecsapások 1989-ben fejeződtek be, Izrael 2000-ben, Szíria 2005-ben vonta ki csapatait Libanonból. Az országban azóta gyakoriak a politikai gyilkosságok, és megjelentek a különböző szélsőségesen iszlamista szervezetek is.
