Rasszista nyelvek
Manapság a világ összes demokratikusan működő országában elítélik a rasszizmust, küzdenek terjedése ellen. Mégis körülvesz minket mindennapjainkban, még ott is, ahol nem is annyira gondolnánk. Például a nyelvünkben, évszázadok hagyományaként kialakult kif
2007. november 24. szombat 17:32 - Pálfi Rita
Franciásan távozni és angolul csókolniKöztudott, hogy a történelem során nem egyszer kerültek a franciák és az angolok egymással konfliktusba. Értelemszerűen a két ország szembenállása nyelvükre is kihatott, a legtöbb oda-visszavágás e két nemzet nyelvében található.
Például, amit a világon mindenhol angolosan távozásnak minősítenek, azt az angolok nem találták ingüknek, ezért nem is vették magukra. Így, ha valaki engedély vagy bejelentés nélkül távozik a szigetországban, arra azt mondják franciásan távozott (french leave, franciául filer à l’anglaise, ahogy magyarul is az angolokra gondolunk).
Szexuális utalások esetén elég gyakran folyamodunk mi is a francia szóhoz. Az angolok még ennél is tovább mentek: az óvszert, egy időben francia levélnek (french letter) hívták. Persze a franciáknál sem hiányzik a nyelvi válasz, ők angol kapucninak (capote anglaise) becézik a kotont.
Régebben, ha egy angol káromkodott, imígy kért elnézést: Bocsássanak meg a franciámért! (Excuse/Pardon my French). Ezek után mondanom sem kell, hogy egyes francia szótárak angol csókként (baiser anglais) említik azt, amit a világ - hála a brit humornak - francia csókként (french kiss) ismert meg.
Spanyol tehenek és a görög naptár
Nyelvi egymásra mutogatás
Régen a szifiliszt (vérbaj) francia betegségnek, francnak (innen jön a „menj a francba!” „jókívánság” is) hívták magyarul, de általánosan az volt a jellemző, hogy minden nép azoknak tulajdonította a kórt, akivel éppen rossz volt a kapcsolata. Az olaszoknál francia kórnak is hívták, de spanyolnak is. Ezzel szemben a franciák az olaszokra fogták a betegséget, az oroszok meg lengyel betegségként emlegették.
Egy magyarul már egész jól beszélő francia lány meg is járta ezt a szókeveredést. Francia szakon legendaként terjedt a története, mikor egyszer elment a postára csomagot feladni. Nem értette, hogy miért néznek rá furán a pult másik oldalán, mikor ő csak annyit mondott, hogy szeretné ezt feladni a francba.
A franciák a tőlük délebbre élőkön is előszeretettel köszörülték a nyelvüket. Ők például nem légvárakat építenek, amikor valami irracionális célra törnek, hanem spanyol kastélyokat (faire des châteaux en Espagne) készítenek. Ha valaki nem tud túl jól franciául, arra azt mondják, hogy úgy beszél franciául, mint egy spanyol tehén (parler français comme une vache Espagnole). A tehén úgy jön a történetbe, hogy franciául hasonlóan hangzik, mint a baszk (vache, basque) szó, mivel az ő nyelvtudásukat kritizálták ily módon. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a rossz, tört franciát kicsi négerként (petit nègre) emlegetik.
A rosszul halló emberre pedig azt mondják, hogy homokkal van teli a portugálja (füle) (Avoir les portugaises ensablées). Ennek van az északi szomszédjukat csipkedő változata is: a sült krumpli van a füleiben (avoir des frites dans les oreilles) kifejezés ugyanúgy a nagyothallás leírására, mivel a belgák közismertek a sült krumpli iránti gyengéd érzelmeikről.
A szórásból a görögök sem maradtak ki, ha egy francia nem túl alpárian akar elküldeni valakit melegebb éghajlatra, akkor a görögök felé irányítja az illetőt (va te faire voir chez les Grecs). A soha napján kiskedden a galloknál a görög naptárban keresendő (Renvoyer qch aux calendes grecques).
Magas görög, kínai és héberAz angoloknál a görög a kínai. Persze csak abban az esetben amikor valami érthetetlen dologról van szó. Ekkor a britek – Shakespeare Julius Caesar-ja után szabadon – azt mondják: ez az egész görög nekem (It's all Greek to me). De nemcsak nekünk kínai, a franciák szerint is érthetetlen az ázsiai népcsoport nyelve (c'est du chinois). Sőt nekik nemcsak ezzel az idegen nyelvvel akadhattak nehézségeik: ha valami túl bonyolult dologról van szó, ők azt is mondják hogy ez nekik héberül van (c’est de l’hébreu).
Magyarul, ha valamit nem ért a másik akkor megmagyarázzuk neki.
Mi sem vagyunk angyalokA magyar nyelv sem mentes a rasszizmustól. Míg a franciák a szomszéd népeket pécézték ki maguknak, addig a magyarban az országban és a körülöttünk élő kisebbségek és más nemzetek lettek a nyelvi céltáblák. A napjainkban politikailag korrekt roma szó még nem került be a köznyelvbe, ám a kisebbség rovására annál több inkább negatív tartalmú kifejezést használunk a cigány szóval. Például, ha valaki félrenyel, akkor a falat cigányútra ment, de közismert a „még ha cigánygyerekek potyognak/esnek is az égből” is, ami a „még ha a fene fenét eszik is” szinonimája.
Ha valaki (vagy valami) fejjel lefelé van, azaz fejen vagy kézen áll, az tótágast csinál. A tót itt ugyanúgy a rossz, a helyestől, megszokottól eltérőt jelenti, mint például a szintén gyakran használt csehül áll szókapcsolat, ami ugye azt jelzi, hogy nem túl fényesen. Szép kép a kellemetlen eseményekre az „Úgy kellett/hiányzott ez, mint ablakos/üveges tótnak a hanyattesés.” Nemcsak a rendszeresen kártyázók hallhatták már, hogy a pakliban véletlenül másik oldalára forduló lapot zsidónak nevezik.
Azon meg szintén érdemes eltűnődni, hogy az eredetileg a magyarországi szlovákság egy részére használt tirpák szó mit is jelent ma.
Két jó barátSzerencsére nemcsak rosszat tudunk egymásról mondani Európában. Pozitiv végszóként álljon itt az a mondat, amit mindenkinek érdemes megtanulnia mielőtt Lengyelországba megy. Persze mindig könnyebb a szomszédunk szomszédjával jóban lenni, akivel nincs ütközőfelületünk.
Polak Węgier dwa bratanki i do bitki (vagy "do szabli") i do szklanki azaz: Magyar, lengyel két jó barát, együtt harcol s issza borát.