A ,80-as évektől kezdődően készített alkotásokon az írók és költők portréját egy-egy, az alkotóra oly jellemző művészi applikációval egészítette ki.

Az ironikus, tragikomikus alkotásokon Móricz Zsigmond egy betyárral beszélget, miközben a kereten egy nemzetiszínű pisztoly hever. Villon a kereten nyugvó, Faludy összes művei című kötetre néz fel, Agatha Christie egy kulcslyukon át pillant a nézőre, Edgar Allen Poe portréjának sarkában egy holló pihen, Rejtő Jenő légiósként szuronyos katonákat küld padlóra. Lázár Ervin a négyszögletes kerek erdő szerkesztése közben látható, Fekete István arcképén rókanyomok vezetnek át, a Nem tudhatom című Radnóti-vers által ihletett rajzon pedig vadászrepülő száll a táj fölött.

"Szeretem ezeket az embereket" - mondta Sajdik Ferenc az MTI-nek, hozzátéve, hogy a tárgyi kiegészítések adták magukat, például "Petőfinél, a szegény vándorlegénynél a papír tízforintos, vagy Ady esetében a penicillin, hiszen ha akkor már ismerték volna, tán még ma is élne".
A megnyitón Csukás István író, Sajdik karikatúráinak gyakori szereplője elmondta: "e szenzációs arcképeken csillognak az ötletek, bukfencezik a játékos kedv, szerves alkotórésszé válnak a rátétek, a képkereten túlburjánzó látomások".

"Sajdik Ferenc igazi varázsló" - fogalmazott Lélek lép a lajtorján című beszédében.
A grafikust méltatva hozzátette: az alkotó megmozgatja lusta fantáziánkat, szelíden unszol, újrateremti a létező világot, amely rögtön érdekesebb lesz.

"Egy gyerek érintetlen hitével, a lényeget látó szemével, a világra rácsodálkozó lelkével mesél" - mondta.

E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója hangsúlyozta, hogy az irodalmi karikatúra nagy hagyományokkal rendelkezik Magyarországon Az írók mindig a figyelem középpontjában álltak, vagy azért, mert nagyon szerették őket, vagy mert személyiségük annyira konfliktusos volt, hogy abból könnyű volt kiemelni egy-egy jellemvonást, vagy műveik jellegzetességét, így könnyen kerültek a karikaturisták "ceruzájának végére" - idézte fel.

Sajdik Ferenc 1930-ban született Nevenhagenben, az ,50-es évek közepétől karikaturista. 1965-től 1990-ig volt a Ludas Matyi munkatársa. Munkásságát 1977-ben Munkácsy-díjjal ismerték el.
A műveit bemutató tárlat január 31-ig várja a látogatókat.