A terv mintegy 4,6 millió dollárt szán kiegészítő felszerelésre és a már meglévő, Királylepke Bioszféra Rezervátum hirdetésére, amely mintegy 50 ezer hektárnyi erdőt és hegyvidéket ölel fel, melyek több ezer éve, a több millió narancs és fekete szárnyú királylepkék fészkelőhelyei.

Felipe Calderon elmondta, a terv fellendítheti a turizmust és segítheti a gazdaságot is egy olyan elszegényedett régióban, ahol az illegális fakitermelés dominál. Az új kezdeményezés része a már jelenleg is zajló, a lepkéket védelmező erőfeszítéseknek. A lepkék Mexikó büszkeségei és igazi turista látványosságok. Egyes területeken még őröket is találni, akik a sztrádák mentén vigyáznak, és lassításra kérik az autókat, melyek véletlenül elüthetnek egy áthaladó pillangót.

A terv egyébként jól illeszkedik Calderon egyik fő politikai tervébe, melynek célja a környezet védelme és a globális felmelegedés elleni harc. Az elnök 2007-ben felvázolt egy nemzeti globális felmelegedés elleni tervet és elkötelezte magát, mintegy 250 millió fa ültetése mellett. Míg a királylepkék egyetlen veszélyeztetett fajokat felsoroló listán sincsenek rajta, a szakemberek szerint, a Mexikóban zajló illegális fakitermelés veszélyezteti az állatok létezését Észak-Amerikában, mivel eltávolítja azon vegetációt, mely megvédi a törékeny rovarokat a hidegtől és az esőtő.

Lincoln Brower zoológus professzor szerint, elég, ha egyetlen fát kivágnak a pillangó kolónia közelében, mellyel lehetővé válik, hogy a hő elszökjön az erdőből, így a pillangók veszélybe kerülnek. Bower, aki mintegy 52 éve tanulmányozza a rovarokat, a mexikói fészkelőhelyeket, az "egész rovarvilág Mekkájaként" tartja számon. A rezervátum már kapott 36,4 millió dollárnyi támogatást a kormánytól, személyzete felölel egy csoport parkőrt is, akik testpáncéllal és puskákkal védik a területet. A WWF és egy mexikói természetvédelmi szervezet szerint az erőfeszítések kifizetődnek. Elmondásuk szerint, az idén 48 százalékkal csökkent az illegális fakitermelés mennyisége a tavalyihoz képest.

A pillangók minden szeptemberben megkezdik 5400 kilométeres útjukat Kanada keleti, és az Amerikai Egyesült Államok bizonyos részeiből Közép-Mexikó hegyei felé. Az utazást esztétikus és tudományos csodának tartják. A rovarok március végén térnek vissza Amerikába és Kanadába, ahol szaporodnak, majd visszaindulnak dél felé. A kutatók szerint a rovarok genetikailag vannak úgy programozva, hogy Mexikóba térjenek vissza, ahol ugyanazon hegyekben telepednek le, ahol őseik éltek egy évvel ezelőtt.

Brower szerint, néha a pillangók pontosan ugyanazon fákra szállnak vissza, mivel a korábbi királylepkék megjelölték azt a területet egy olyan mechanizmussal, melyet egyelőre a kutatók még nem ismernek. Azon rovarok, melyek a telet Mexikóban töltik, nem szaporodnak, amíg vissza nem térnek Amerikába, és sokkal hosszabb élettartammal rendelkeznek, mint azon egyedek, melyek tavasszal vagy nyáron születnek.

A kutató szerint a fajt nem veszélyezteti a kihalást, mivel megtalálható Mexikóban, Kanadában, Amerikában, Dél-Amerika nagy részén és még Ausztrália, valamint Új-Zéland egyes területein is. Ám az eltűnő élőhelyek veszélyeztethetik a törékeny vándorlást, mely már mintegy 10 ezer éve fennáll.