Mindenesetre, állítja az EB - a már korábban elhatározott intézkedéseket folytatni kell, mert csak az biztosíthatja, hogy az EU eleget tegyen kötelezettségeinek. Az Unió a légkör felmelegedéséért felelős legtöbb gáz esetében az 1990-es kibocsátási szintet jelölte meg bázis évnek - ez azonban csak a régi tagállamok esetében igaz. A 2004 után csatlakozottakra nincs általános, közös érvényes vállalás. A tagországok egyéni csökkentéseket fogadtak el, eltérő bázis évet véve alapul. Az újak azt vállalták, hogy 6 és 8 százalékkal mérséklik kibocsátásukat. Málta és Ciprus nem határozott meg ilyen értékeket.

Az Európai Bizottság Baliban, a jövő héten kezdődő új klíma konferencián hozza nyilvánosságra teljes egészében a jelentését. Az ENSZ konferenciának a Kiotó utáni célokról kellene megállapodnia. Az EU a tavaszi csúcstalálkozón egyezett meg arról, hogy 2020-ra 30 százalékkal mérsékli a káros gázok kibocsátását, amennyiben elérhető egy globális vállalás. Ha az EU-t más nem támogatja ebben, akkor csupán 20 százalékos csökkentést tart magára nézve kötelezőnek az Unió.