"Az Egyesült Államok már meghozta a döntést és el fogja ismerni Koszovót, de lehet, taktikai okokból megvárja majd, hogy ne ő legyen az első" - mondta Gyarmati István az MTI-nek, annak kapcsán, hogy hétfőn az ausztriai Badenben megkezdődött a Koszovó jövőjéről szóló tárgyalások utolsó fordulója.
A szakértő szerint, ha Koszovó kikiáltja függetlenségét, akkor az európai államok nagy része gyorsan elfogadja majd az új államot. Magyarországnak a független Koszovót elismerő államok sorában valahol középen kellene lennie - tette hozzá Gyarmati István.
George Herbert Walker, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete a távirati irodának elmondta: nem kétséges, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a koszovói függetlenség iránt, de azt nem tudja, az USA megvárja-e az egységes uniós álláspontot.
Az MTI kérdésére Gyarmati István hangsúlyozta: valószínűleg nem lesz fegyveres konfliktus a koszovói rendezés során, de merényletek történhetnek. A szakember úgy vélte, Koszovó függetlenné válása után - a változás miatt - destabilizálódhat a térség, később azonban nyugalom következhet.
Sonja Licht, a szerbiai Belgrade Fund elnöke is aggodalmát fejezte ki a térség stabilitásával kapcsolatban, szerinte az egyensúlyteremtésről sokat beszélnek, de keveset tesznek érte. A szakértő szerint problémák vannak a régióban nemcsak Koszovóban, de Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában is.
Úgy vélte, a következő években is kulcsfontosságú lesz a nemzetközi közösségen és az Európai Unión belüli szoros együttműködés a balkáni stabilitás fenntartásában.
Az ENSZ által szorgalmazott koszovói tárgyalások utolsó fordulója hétfőn kezdődött. Az osztrák főváros melletti Badenben valószínűleg utoljára ültek össze az albánok és a szerbek, hogy a nemzetközi közvetítők segédletével közös megoldást találjanak a zömében albánok lakta dél-szerbiai tartomány jövőjére az összekötő csoport által megszabott december 10-i határidő lejárta előtt.
Mindkét fél a legmagasabb politikai szinten képviselteti magát. Az albán küldöttség élén Fatmir Sejdiu elnök és Agim Ceku jelenlegi kormányfő áll, de a tagok között ott van Hasim Thaqi is, aki a választások nyomán a miniszterelnöki tisztség várományosa. A szerb delegációt Boris Tadic elnök és Vojislav Kostunica kormányfő vezeti. A megszokott összetételben van jelen a közvetítéssel megbízott diplomatahármas is Wolfgang Ischinger német, Frank Wisner amerikai és Alekszandr Bocan-Harcsenko orosz nagykövet személyében.
Azóta, hogy az ENSZ védnöksége alatt 2005 novemberében megkezdődtek a tárgyalások, az álláspontok a lényeget, Koszovó jövőbeli státusát illetően tapodtat nem közeledtek egymáshoz. Szerbia széles körű autonómiát kínál a tartománynak, de hallani sem akar annak elszakadásáról. Az albánok viszont ragaszkodnak a függetlenség kinyilvánításához, amelyet kezdettől fogva megmásíthatatlan tényként kezelnek.
Az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Oroszországot képviselő diplomatahármas augusztusban kapcsolódott be a közvetítésbe, azután, hogy Moszkva megakadályozta a Koszovónak ellenőrzött függetlenséget kilátásba helyező Ahtisaari-javaslat keresztülvitelét az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az azóta zajló konzultációkon felmerültek különböző javaslatok és elképzelések, de eddig egyik sem elégítette ki sem az albánok, sem a szerbek igényeit - még csak olyan mértékben sem, hogy közös tárgyalási alapnak tekintsék azokat.
