Ahhoz, hogy elfogadják a női kvótát az Országgyűlésben jelenlévő képviselők kétharmadának kellett volna mellette voksolnia. Ehhez képest 132-en szavaztak igennel, 97-en nemmel, 118-an pedig tartózkodtak.

Akiknek sikerült

Indira Gandhi, Margaret Thatcher, Benazir Bhutto, Cristina Fernandez de Kirchner, Angela Merkel és még sokáig folytathatnánk a sort, azokról a nőkről, akik kiemelkednek a nemzetközi politikai arcképcsarnokból. Ma már senki nem merné azt állítani, hogy a nők alkalmatlanok a politikai pályára. Persze vannak alkalmatlan hölgyek, ahogy alkalmatlan férfiak is.

Ugyanúgy Magyarországon is vannak ismert és népszerű női politikusok. Általában a politikusi népszerűség listán is előkelő pozíciót foglalnak el (például Szili Katalin, Dávid Ibolya). Érdekes, hogy még a nők sem léptek fel egységesen a javaslat mellett. Tény, hogy rengeteg érv és ellenérv van a kvótáról.



Pro

A magyar országgyűlésben európai szinten utolsóként állunk a női képviselők arányának tekintetében. Tízből kilencen férfiak, ami eléggé megdöbbentő, főleg hogyha belegondolunk az országban közel fele-fele arányban élünk.

Ráadásul választási listán való erősebb női jelenlét csak a pártok belső platformjainak küzdelmét szabná át. Mert ugye azt senki nem gondolja, hogy eddig kizárólag alkalmasság alapján állították össze ezeket a listákat.

A nők nagyobb arányú képviselete erősíthetné a családdal, gyermekekkel kapcsolatos témákat az Országház falai között. Az esélyegyenlőségről nem is beszélve. Mindemellett több új arc is bekerülne a jelenlegi politikai vérkeringésbe, ami a szavazók nagy részének kétségkívül örömet szerezne.

Sokan úgy gondolják, hogy a nők lágyíthatnának a jelenlegi politika helyzeten és hangulaton, mivel nemükből adódóan hajlamosabbak a konfliktuskezelésre annak keresése helyett.

Magyarország amolyan ejnyebejnyét is kapott már a témában a CEDOW-tól (az ENSZ női jogi bizottsága), akik egyenesen ajánlották egy, a javaslathoz hasonló intézkedés megtételét. Vagy legalábbis kérték, hogy a kormány tegyen valamit annak érdekében, hogy nők aránya pozitív irányban változzon a Parlamentben.

Természetesen századokkal ezelőtt mindenki pislogott, amikor a nők szavazati jogának kérdése először felmerült egyesekben.

Kontra

A törvényjavaslat vitájában új magyar szó is született: a kvótanő. Az a félelem egy felülről irányított nemi arányjavítás kapcsán, hogy az emiatt törvényhozásba kerülő nőket nem vennék komolyan, mivel „csak” azért kerültek előkelő helyre a listán, mert kvóta van. Persze a kvóta nem írja elő, hogy politikusi pályára alkalmatlan nőket kellene felvenni a listára, kifejezetten a nemi arány javítására.

Viszont az is igaz, hogy ha nem megfelelően állnak hozzá a megnövekedett számú honanyákhoz, az tulajdonképpen rosszabb, mintha be se kerültek volna Parlamentbe. Értelemszerűen egy adminisztratív intézkedés önmagában nem teremtheti meg a teljes egyenjogúsághoz szükséges közeget.

Nem tett jót a nők ügyének a javaslatot készítő és beadó két képviselő személye (Sándor Klára és Magyar Bálint) sem. Kezdettől fogva támadták azért a női kvótát, mert ellenzői szerint nem fér bele egy liberális párt által képviselt eszmei világba, és a képviselőket saját pártjuk sem támogatta egy emberként.

Ki hogy szavazott?

A KDNP és az MDF képviselői egységesen elutasították a javaslatot, az SZDSZ frakciója – egy kivétellel, Gulyás József személyében – támogatta. Igaz, a szabad demokraták nem szavaztak teljes létszámban. Több SZDSZ-es politikus bár jelen volt, de mégsem nyomta meg egyik gombot sem (pl. Fodor Gábor és Horn Gábor).

A nagyobbik kormánypártból 98-an szavaztak a javaslat mellett, ezzel szemben 24-en ellene. Viszont 55-en tartózkodtak. A Fidesz képviselői közül csak 19-en támogatták a kvóta bevezetését, 42-en ellene szavaztak, és 63-an tartózkodtak. A két nagy pártnál nem jelöltek ki követendő irányvonalat a szavazásra, mindenki szabadon dönthetett, a képviselők lelkiismeretére bízták az indítvány sorsát.

Érdekes, de érthető, hogy amennyiben csak a női szavazatokat számoljuk, akkor elsöprő többséggel fogadta volna el a Parlament a listák kötelező nemi egyenlősítését. Biztos érdekes lenne még azt is megnézni, hogy a nemmel szavazók közül hányan kerültek be a „patkóba” pártjuk országos listájáról.

Ahhoz, hogy a javaslatot elfogadják körülbelül 100 szavazat hiányzott. Ennél többen tartózkodtak (118-an). Orbán Viktor volt és Gyurcsány Ferenc jelenlegi miniszterelnök egyaránt igennel voksolt.

A Parlamentben ezek szerint elbukott a nők ügye, de a téma jelentősségét ez nem befolyásolja. A női képviselők arányát nem csak kvóta útján lehet javítani, támogató, ösztönző programok is segíthetnek.

Az ideális az lenne, ha a pártokon belül nem törvényi utasításra, hanem tisztán politikai és szakmai indokból több nő kerülhetne fel az országos listára. Kérdés, hogy a most elbukott női kvóta tervezet és -vita ártott-e vagy használt az ügynek.