Az egészségügybe többletforrás csak akkor kerülhet, ha növekszik a GDP, a termelés, az állami központi kasszától ugyanis nem várható többlettámogatás - fogalmazta meg a professzor a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszán. Az egészségbiztosítás finanszírozási kérdéseit illetően kifejtette: újabb források lehetnek az önkormányzatok, a munkáltatók, a magánbefektetők és maguk a járulékfizetők.
"Tudomásul kell venni, hogy mindig mindent az embereknek kell megfizetnie, az állam nem termel jövedelmet, az egy átmenő kassza" - fogalmazott. Hozzátette: a terhek megosztása jelenleg a megoldandó probléma, mert sok a potyautas és aránylag kevés a járulékfizetők száma.
Potenciális forrásként jelölte meg a munkaadókat, amelyeknek a jelenlegi hozzájárulásukon kívül célszerű lenne külön biztosítással, üzemorvosi szolgálat megszervezésével, vagy szűrővizsgálatok finanszírozásával is plusz forrást nyújtaniuk az egészségügy számára.
Kornai János nem ért egyet azzal, hogy sokan hangulatot szítanak a magánbefektetők ellen.
"Piacgazdaságban élünk, normális, természetes és kívánatos, hogy a magántőke az egészségügyi szektorba is befektessen". Természetesnek nevezte azt is, hogy haszon reményében jelennek meg a magánbefektetők, amelyeket azonban csak kellő szakképzettség, engedély és megfelelő szakmai felügyelet mellett engedné tevékenykedni.
A közgazdász szerint a jövőben növekedni fog a lakosság egészségügyi kiadása, ezért jobb, ha ez "legális csatornák között, nyíltan, adózott formában történik, mint a rejtett fekete és szürkegazdaságban, hálapénz formájában".