Mostanra az összes tagországában ratifikálták a megállapodást. "A folyamat befejeződött, a levéltár nyitva áll" - jelentette be szerdán Reto Meister, az ITS igazgatója.
"Nagy megkönnyebbülés ez. Sokáig tartott, túl sokáig" - mondta Paul Shapiro, a levéltár megnyitásáért 2001 óta lobbizó washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum igazgatója.
Utolsóként Görögország juttatta el a ratifikációra vonatkozó dokumentumokat a német külügyminisztériumhoz. "Örülök, hogy az ITS archívuma megnyílhat a történészek előtt" - nyilatkozott Günter Gloser európai ügyekért felelős német külügyminiszter-helyettes. "Ezúton szeretnék meghívni minden kutatót, hogy használja ki ezt a lehetőséget, és ássa bele magát a német történelemnek ebbe a sötét fejezetébe."
A Bad Arolsen-i levéltár anyagának túlnyomó része a koncentrációs táborok irataiból, náci tisztviselők hivatalos levelezéséből, halállistákból, deportálási jegyzőkönyvekből és a kényszermunkával kapcsolatos forrásokból áll össze. A hatalmas állományban 17,5 millió fogollyal, kényszermunkással és elüldözöttel kapcsolatban van adat.
A szövetségesek még a háború vége előtt kezdték összegyűjteni a náci iratokat. A Hessen tartománybeli település levéltárában felhalmozott anyagot aztán az ITS kezelte. Az 1955 óta a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság (ICRC) irányítása alatt működő szervezet feladata kezdetben az eltűntnek nyilvánított személyekkel kapcsolatos dokumentumok felkutatása volt, később a kárpótlásra jogosult túlélők kérhették ki az archívumból a hányattatásokat igazoló papírokat. A dossziékhoz egészen a legutóbbi időkig csak az életben maradt áldozatok és közvetlen hozzátartozók férhettek hozzá.
Mostantól már a kutatók is. Az ITS igazgatója elmondta, hogy csak novemberben, még a nyitás előtt 50 történész és kutatóintézet jelezte, hogy szeretnének hozzáfogni a 25 folyókilométernyi anyag átvizsgálásához. A szellemi fogyatékosokkal és homoszexuálisokkal kapcsolatos náci politikáról, illetve a hírhedt orvosi kísérletekről is sok forrást tartalmazó dokumentumgyűjtemény kutatása várhatóan nem hoz drámai változást a korszak tudományos megítélésében, de tovább árnyalhatja a nácizmusról és a világtörténelem legborzasztóbb népirtásról alkotott képet. A holokauszt túlélőit és az áldozatok rokonait pedig hozzásegítheti, hogy jobban megismerjék saját múltjukat és a szereretteik sorsát.
Az ITS tagállamai: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Izrael, Lengyelország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Görögország, Luxemburg és Hollandia. A vezető testület évente ülésezik, a soros elnöki tisztet jelenleg Lengyelország tölti be.
