"Nagyon lassan írok, egy-egy kötet megírása olykor négy-öt évbe telik, és nagyon lassan döntöm el azt is, hogy miről szóljon a könyv, ezért nagyon határozottnak kell lennem abban, hogy mire áldozom ezt az időt" - tette hozzá az író, aki életmű-sorozatának elindítása alkalmából érkezett Budapestre.
Az irodalom által nyújtott legnagyobb élmény az, hogy más valóságokba repít el - hangsúlyozta, utalva arra, hogy főleg Indiáról és Kasmírról szóló köteteit világszerte több mint negyven nyelvre fordították le.
Szólt arról, hogy szívesen olvassa orosz szerzők köteteit, noha magáról az országról csupán annyit tud, amennyit Dosztojevszkij, Gogol, Tolsztoj és Bulgakov írásai közvetítettek számára.
Elárulta, hogy életében ugyan mindössze két verset írt, de gyakran olvas költeményeket. Egy történet megírása közben nem olvas más könyveket, verseket azonban igen, mert "a költészet a nyelv szintjének megtartására ösztönöz".
"Egy regény olyan hosszú, hogy az ember ellustulhat a nyelvhasználat tekintetében" - vélekedett, hozzáfűzve, hogy azért sem ír költeményeket, mert regényeit is éppen olyan nyelvi szinten igyekszik megvalósítani.
Az Ulpius-ház Kiadó Salman Rushdie életmű-sorozatának első öt kötete között kiadta az író legutóbbi, 2005-ös Sálímár bohóc című regényét is, és jelezte, hogy jövőre legújabb kötetét is megjelenteti.
Az író elmondta, hogy új kötetének kéziratát már leadta brit kiadójának. A történelmi regény 500 évvel ezelőtt játszódik India és Európa között, és ugyan a XVI. századhoz kötődik, de teljesen kortárs - vélekedett.
"Ha a múltról írsz, a jelenről írsz, a múlt ugyanis éppen úgy változik, ahogyan a jelen" - mutatott rá az író, hozzátéve, hogy egykori történészhallgatóként különösen szeret a történelemről írni.
"Úgy gondolom, legközelebb gyerekkönyvet fogok írni, mivel a tízéves fiam ezt kéri, úgyhogy nincs választásom" - jegyezte meg Salman Rushdie. Felidézte, hogy a Hárun és a mesék tengere című kötetét idősebbik fiának írta, és - mint fogalmazott - a kisebbik most kéri a sajátját.
"Édesanyám azt mondta, hogy urdu nyelven nem beszélek elég jól, ezért soha nem írtam ezen az anyanyelvemen" - tette hozzá az Indiában született, de 14 éves korától Angliában élt szerző, akinek jelenleg New Yorkban van az otthona.
