Az önkéntesek november 15-én vonultak be az "űrhajóra", amely egy lakó- és egy orvosi modulból állt, az előbbi légtere 150, az utóbbié 100 köbméter volt. Itt éltek és dolgoztak két hetet, s főleg rendkívüli helyzetek elhárításával foglalkoztak. E mellett kitapasztalták az újonnan kidolgozott létfenntartó, ellenőrzési és irányítási rendszerek működését, az információs rendszert - mondta el Pavel Morgunov, az intézet szóvivője.
A kísérlet újdonsága volt, hogy a létfenntartó rendszerek karbantartását, szükség esetén javítását az "űrhajósokra" bízták: ezt eddig a Földről oldották meg, vagy legalábbis dolgozták ki a megoldás módját, de a Mars-utazás során erre nem lesz mód.
Az első kísérlet tanulságait még nem vonták le, s ahhoz, hogy ez megtörténjen, még kikérdezik majd a résztvevőket is.
A jövő év első felében következik a hosszabb kísérlet: az 105 napig fog tartani. Akkor azonban már négy modulból áll majd az "űrhajó", végül pedig a több mint 500 napos szimulációban ugyanehhez az "űrhajóhoz" egy bizonyos méretű "Mars-felszínt" építenek. Az öt modul együttes légtere 550 köbméter lesz.
A mostani, első és legrövidebb kísérletben a hat űrhajós között öt férfi és egy nő vett részt. A parancsnok Szergej Rjazanszkij, orosz kutató-űrhajós volt, rajta kívül még egy űrhajós, továbbá az Orvosbiológiai Intézet három munkatársa vett részt.
A leghosszabb kísérlet összesen 520 napig tart majd, ugyanis ennyi ideig tart az út a vörös bolygóra: 250 nap út oda, a tervek szerint 30 napot szánnak arra, hogy az űrhajósok közül három a Mars felszínén tartózkodjon, és további 240 nap szükséges a Földre való visszatéréshez.
A több mint 500 napos kísérletet szintén önkéntesek részvételével folytatják majd el, de egyelőre nem tudni, kik lesznek azok, ugyanis nehéz és komoly következményekkel járhat, ha valaki ilyen hosszú időre kivonul a megszokott környezetéből - mondták a szakértők.