Galileo-rendszer vitája nyugvóponton

A spanyolok korábban tízórás győzködés ellenére sem adták áldásukat a tervre. Madrid csak akkor akarta támogatni a Galileót, ha megkapja a rendszer egyik földi kiszolgáló központját. Korábban arról volt szó, hogy Németország és Olaszország kap egy-egy központot. A két állam viszont attól tartott, hogy egy esetleges harmadik vezérlő egység tőlük venne el feladatokat - és ennek nyomán pénzt.

Az EU soros elnökeként Portugália péntekre virradóan megváltoztatta a szavazási rendszert, így a szokásos egyhangú döntés helyett elég lett volna egy minősített többség. Ez a próbálkozás feldühítette a projektben nagyobb szerepre vágyó Spanyolországot.

Elvileg tehát az EU korábban is rendelkezett egy érvényes döntéssel, de mivel ez nem volt egyhangú, a tagállamok úgy határoztak, hogy inkább folytatják a vitát, és a kompromisszum-keresést. A döntéseket ugyanis szívesebben hozzák konszenzussal, mert a minősített többség veszélyes fegyver lehet: egyik tagország sem szeretné, hogy az gyakorlattá váljon, és a jövőben leszavazzák fontos, az EU költségvetést jelentősen befolyásoló ügyekben.

A Galileo kálváriája évek óta tart. Eddig csaknem egymilliárd eurót fordítottak a projektre, és mivel az üzleti élet visszalépett korábbi ígéretétől és ebben a fázisban nem támogatja a navigációs rendszer kiépítését, a tagállamoknak kellene mélyebben a zsebükbe nyúlniuk. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt javasolta, hogy csoportosítsák át az uniós költségvetés egy részét, továbbá ne utalják vissza a tagországoknak az agrárbüdzsé fel nem használt forrásait, hanem abból finanszírozzák a projektet. Így rendelkezésre állna 2,4 milliárd euró a 2013-ban elkészülő programra, amelynek működtetésében és további kiépítésében már a befektetőkre is támaszkodnának. Hosszú kötélhúzás után Németország elfogadta a javaslatot, miután garanciát kapott arra, hogy mint az EU költségvetés legnagyobb hozzájárulója a Galileo műszaki megrendeléseiből is ennek arányában részesülnek majd a német cégek.