Jönnek a muzulmánok

Az Európai muszlim közösségek a 21. században című tudományos tanácskozáson ismertetett adatok szerint, az Európai Unió területén élő muszlimok 92 százaléka szerint összeegyeztethető az iszlám és a demokrácia.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával két éve elindított iszlámkutatási program célja, hogy a kulturális különbségek pontosabb megismerésével segítsék elő a muzulmán kisebbségek hatékony integrációját. A konferencia nyitóbeszédében, Horváth Jenő egyetemi docens rámutatott, hogy kutatási területük alig ötven éves, mert Európába csak az 1950-es évek közepétől érkeznek tömegesen a muzulmán bevándorlók.

Magyarországon az iszlám 1916 óta hivatalosan is elismert vallás - mondta N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. A két világháború között két muszlim közösség működött az országban. Ezeket bosnyák nemzetiségű magyar állampolgárok alapítottak. Ők - mondta a kutatónő - később teljesen asszimilálódtak a többségi társadalomba, valószínűleg azért, mert korábban is szerves részei voltak közösségüknek.

A szocialista államberendezkedés kedvezett az arab országokban élők európai munkavállalásának, tanulásának, továbbképzésének. Magyarországra az 1960-as évektől, államközi szerződések keretében érkeztek nagy számban muszlimok, főként Észak-Afrikából és a Közel-Kelet országaiból. Többségük később visszatért hazájába - mondta N. Rózsa Erzsébet. A bevándorlási hullám a 90-es évek elejétől kapott új lendületet, a fegyveres konfliktusok és a megélhetési nehézségek miatt többezer muzulmán érkezett Magyarországra, elsősorban Szíriából, a palesztin területekről, Irakból, Algériából, akárcsak Tunéziából, Iránból és Afganisztánból is.

Magyarországon 20 ezer muzulmán él a becslések szerint, többségük muszlim családban nőtt föl, de vannak akik házasságuk miatt vették fel az iszlámot. A magyar származású áttértek számáról nincsenek pontos adatok, mondta N. Rózsa Erzsébet, de a három bejegyzett iszlám közösség korábbi tájékoztatása szerint, havonta 10-20 magyar keresi fel őket belépési szándékával. Az Európai tendenciák ismeretében hazánknak fel kell készülnie egy jelentős muszlim kisebbség befogadására, akár a következő 10-15 évben, hangzott el a tanácskozáson. A következő években ki kell dolgozni, hogy hogyan biztosítjuk számukra a szabad vallásgyakorlás lehetőségét úgy, hogy ne szoruljanak a gyakran szélsőséges eszméket hirdető pénzügyi támogatókra és a külföldről érkező vallási tanítókra.

Az ellenőrizhetetlen szellemi és anyagi forrásokon kívül, a nyilvánvaló szociális hátrányok is nehezítik az európai muzulmán közösségek integrációját - mondta Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem intézetvezetője. Az Európában élő mintegy 15 millió muszlim többsége Franciaországban, Nagy-Britanniában és Németországban él. Helyzetük országonként eltérő, elsősorban a gettósodás mértéke és az állampolgárság megszerzésének nehézségei miatt. Az uniós kutatások azt bizonyítják, hogy a közösség jelentős része, több mint 90 százaléka összeegyeztethetőnek tartja vallásos meggyőződését és a befogadó ország jog- és normarendszerét. A társadalmi problémák erőszakos megoldását a muszlimok alig 2 százaléka támogatja.

Az unió területén végrehajtott londoni és madridi terrortámadások kapcsán a pénteken tartott konferencián elhangzott, hogy a résztvevők, aggasztó módon, már európában született és itt nevelkedett muszlimok. Az integráció kudarcának egyértelmű jeleként értelmezett dán karikatúra-botrány és a franciaországi erőszakhullám kapcsán Csicsmann László egyetemi adjunktus kifejtette, a jelenségek mögött gazdasági-társadalmi krízis húzódik, nem iszlamista radikalizmus.

A tavaly kirobbant dániai konfliktus oka, hogy az egyik helyi lap karikatúrában gúnyolta ki Mohamed prófétát. Az eset közfelháborodást váltott ki az iszlám világban, de az indulatokat Csicsmann szerint, elsősorban egy, a dániai bevándorlás fenntartásában érdekelt muszlim elöljáró gerjesztette. Valsózínűleg azért, véli Csicsmann, mert Dánia az Unió egyik legszigorúbb bevándorlási törvényét léptette életbe, akaratlanul megfosztva ezzel a helyi muszlim közösségeket hatalmi bázisuktól. Az eset kapóra jött több iszlám államnak is, a tömegek jellemzően ott randalírozhattak büntetlenül, ahol a hatalom el akarta terelni figyelmüket a súlyos belső válságokról.

A Budapesti Corvinus Egyetemen, pénteken tartott konferencia előadói egyetértenek abban, hogy az európai muszlim közösségek hatékony integrációjához ki kell építeni a képviseleti szerveik hálozatát, átláthatóbbá kell tenni a külföldről érkező támogatások rendszerét és létre kell hozni egy, az európai muszlim vallástudósokat oktató intézményt is. Európának számolnia kell a muzulmán vallású bevándorlókkal is, hiszen csak Olaszországnak 300 ezer új munkavállalóra van szüksége ahhoz, hogy megőrizze gazdasága versenyképességét és szociális ellátórendszere működőképességét. "Az eseményeknek több köze van Marxhoz, mint Bin Ládenhez." -mondta N. Rózsa Erzsébet egy francia szakértőt idézve.