Hotelsors
Magyarországon mintegy 3000 kereskedelmi szálláshely működik jelenleg, a turizmus az egyik legsikeresebbnek számító iparág. Évről-évre több szálloda csábítja a magyar és külföldi pihenésre vágyókat az ország minden területén, egyre növekvő kínálattal.
2007. december 2. vasárnap 07:39 - Pálfi Rita
Vajon tényleg ennyire rózsaszínű a hotelek helyzete? A Központi Statisztikai Hivatal mutatói szerint kicsit összetettebb a képlet. A vendégéjszakák száma országos szinten 1 százalékkal növekedett, azonban Budapesten csökkent. Egyes területeken a szobák kihasználtságának aránya 62-70 százalék között mozog, de az átlag 7 százalékkal a tavalyi alatt van (54%).
A legnagyobb – még mindig - megoldásra váró probléma az idegenforgalmi szezon kinyújtása, legfőképp a Balatonon, de országos szinten jellemző, hogy áprilistól októberig dübörög a külföldi turistaüzem és a belföldi utazókat is ezen az időszakon kívül maximum a hosszú hétvégéken, ünnepeken lehet otthonukból hotelszobákba csábítani.
Két budapesti szálloda vezetőjét is megkerestük, hogy közelebbi betekintés nyerjünk a fővárosi hotelek életébe, működési mechanizmusaiba.
Egyik kiszemeltünk aránylag új szereplő a hotelek között. Ennek kapcsán persze felmerül a kérdés, hogy egy amúgy egyre telítettebb piacon mi szükséges a sikerhez. Egy új budapesti szállodának az első fontos lépése, hogy bekerüljön az utazók és utaztatók köztudatába. Évek óta működő szállodákban sokat számít a már meglévő (elégedett) vendégkör, és persze, hogy minél több online foglalási rendszerben jelen legyenek. A szaksajtó érdeklődése is fontos, főleg, hogy ilyenkor nemcsak a szállodákról írnak, hanem Budapestről is.
Érdekes, hogy a túlkínálatot egyik szállodás sem tartja problémának. Természetes, hogy van, hiszen az egy vendégszobára jutó nyereség még mindig magasabb, mint sok más vállalkozási szférában. Értelemszerűen most, hogy nem nő az érkező vendégek száma, viszont egyre több szálláshely van, ezek eloszlanak, kevesebb jut egy hotelre. A szállodaiparra is igaz, hogy néha túl sok az eszkimó és kevés a fóka.
Az egyik szálloda vezetője azt is hozzátette, hogy általában évenként változik a helyzet, a páros évek szerencsésebbek, olyankor jobb az idegenforgalom Budapesten. Persze két nagyon fontos tényezőt nem szabad elfelejteni, aminek jelentős hatása van az iparágra: az ország politikai és gazdasági helyzete.
A politikai helyzet tavaly kifejezetten káros hatással volt Magyarország idegenforgalmára. A tüntetések hatására, illetve a magyar és külföldi médiában látott híradásoknak köszönhetően sok vendég visszamondta szállodai foglalását, érezhetően visszaesett egy rövidebb időszakra a forgalom. Bár a zavargások alatt a fővárosban tartózkodó külföldiek nem ijedtek meg, de tavaly ősszel szinte minden szálloda kapott olyan telefonhívást, vagy e-mailt, melyben a foglalás lemondását azzal indokolták, hogy: „önöknél politikai zavargások illetve utcai harcok várhatók”. A legkisebb szállodáktól a legnagyobbakig mindenkinél előfordult ez, több ezres vagy akár több tízezres számban hiúsultak így meg vendégéjszakák.
Meglepő módon viszont az egyik fapados légitársaság Magyarországról való kivonulása nem rázta meg a szállodaipart. Ez nem azt jelenti, hogy ne járt volna bizonyos csökkenéssel, mint minden változás, de mindig adódnak új lehetőségek az utazók számára, és aki szeretne jönni, az úgyis eljön. Lehet, hogy egyes vendégszegmens (pl. egyetemisták vagy nagyon fiatalok), aki számára nagyon fontosak az árak, lemond az idelátogatásról, de valamilyen úton pótlódik az így létrejött hiány.
A másik fontos befolyásoló tényező az ország gazdasági helyzete, több szempontból is.
Egyrészt forgalomkiesést jelent, hogy a régebbi Bécs-Budapest- Prága útvonal, amit sok utazásszervező hirdetett és nagyon jól prosperált, eltolódott kizárólag Prága felé. Ugyanis a cseh főváros a magyarhoz képest jelentősen olcsóbb, mivel nálunk magasabbak az adózási költségek és a szállodáknak ezt is bele kell kalkulálniuk az áraikba.
A KSH által készített felmérésből az egyik romló mutató a hotelszobák kihasználtsága volt. Az egyik szállodában azután érdeklődtünk, hogy körülbelül hol van a határ, ahol már nyereségesnek minősül a szálloda, s ezt 40-50 százalékban állapította meg. Más szállodás úgy véli, hogy mivel a szobaárak úgy vannak kialakítva, hogy a szobák fenntartási költségét is beleszámítva megérje az üzemeltetés, így nem lehet egyértelműen mutatókban gondolkozni. Adott szállodában, ha túl alacsony a szobakihasználtság, akkor kevesebb személyzettel, kisebb áramfogyasztással és egyéb módon lehet visszafogni a költségeket.
A másik fontos tényező a gazdasági helyzetet tekintve a forint árfolyama. Nem mindegy egy utazónak, hogy 240 vagy 260 forintot kap egy euróért, egy kedvező pénzváltási szituáció is fokozhatja az utazókedvet, a vendégek így olcsóbbnak érzik utazásukat, és ki ne szeretne spórolni.
Budapesten szinte elenyésző a belföldi turizmusból származó vendégek száma. Azok, akik érkeznek és szállodában töltik az éjszakát, inkább üzleti céllal jönnek a fővárosban. A forgalomra kedvezően hatnak a kisebb rendezvények és konferenciák. Amennyiben a városban nagyobb események vannak, mint például egy tavaszi fesztivál, vagy egy orvosi konferencia, akkor érezhető a szállodákban is a magyar jelenlét. Például az üdülési csekkek is fordított irányban működnek jól: a budapestiek mennek vidékre, Balatonra, különböző wellness szállodákba kikapcsolódni. A vidékről a főváros felé minimálisan érkeznek idegenforgalmi céllal.
Arra a kérdésemre, hogy ma mennyire törekszenek a szállodák a nemzetközi igényekkel lépést tartani, mindkét féltől pozitív választ kaptam. A külföldről érkezett vendégek nagy része elégedett, a magyar szakemberek inkább elébe mennek az igényeknek, zárkóztatják fel a magyar szállodákat a nemzetközi standardekhez. Ebben élen járnak azok a szállodák, amik különböző szállodaláncokhoz tartoznak, hiszen náluk előírás, hogy ugyanaz a brand, ugyanazt a szolgáltatást vagy nagyon hasonló színvonalút nyújtson. De a törekvés minden szinten megvan. Mind reggeliben, mind a textíliák minőségében, vagy például minden szálloda részt vesz a környezetvédelmi programban, ami külföldön már régebb óta alapvető feltétel. Terjednek a nem dohányzó emeletek a szállodákban, szelektíven gyűjtik a hulladékot, az üvegeket a szárazelemeket. (Egy szálloda rengeteg elemet használ) Sok visszaforgatott papírt és minél kevesebb kemikáliát tartalmazó tisztítószereket használnak. Ma már Magyarországon is bevett szokás, hogy környezetvédelmi okok miatt csak akkor mossák ki a törülközőket, ha ledobja a vendég a földre, ezzel jelezvén, hogy tiszta törülközőt szeretne. Ezek mind nemzetközi elvárásoknak felelnek meg. Itthon is sokkal több a növény, nincs már művirág, és más silányabb kiegészítők, amiket nem lehet már nyugati szállodákban megtalálni. Terjednek a vendég rendelkezésére bocsátható korszerű eszközök (projektor, laptop) ahogyan a wifi is, de ezek mind költséges beruházások.