Az író a bemutatón felidézte, hogy a nagybátyja, Karinthy Gábor élettörténetén keresztül megírt családregénye, az Ördöggörcs papírra vetése közben elakadt, és éppen ezzel egy időben iratkozott be a Színművészeti Egyetem doktori képzésére.
Mint mondta, ekkor azt hitte, "megúszta" az írást, disszertációként azonban akkor is egy írásművet kértek tőle. Ekkor készítette el korábbi főiskolai csoportja, az 1973-ban végzett rendezői osztály tagjaival a riportokat.
A csoporttársakkal egyenként felvett interjúkból egy emlékmassza állt össze - mutatott rá a szerző, hozzátéve, hogy a 2002-től készült beszélgetések nagyon őszintére sikerültek. "Az emlékezés fátylán át forró drámák játszódnak a kötetben" - tette hozzá.
A Vihar kapuja egyrészt arra utal, hogy más-más felvezetésből jutnak el a beszélgetőpartnerek ugyanazokhoz az emlékekhez, másrészt arra, hogy a felidézett időben készültek átlépni a színházi élet viharos kapuját - mondta a japán rendező, Kuroszava Akira filmjére is utaló címmel kapcsolatban a szerző.
A több mint 370 oldalas kötetben három - a Közeledések, a Találkozások és az Elválások című - fejezetbe tagoltan olvashatók a párbeszédek, az interjúalanyokat többek között a szerző apja, Karinthy Ferenc Napló című írásának vonatkozó részletei választják el.
A kötet lapjain Ascher Tamáson és Kornis Mihályon kívül Gáll Ernő, Illés István, Meczner János, Nagy András László, Szőke István és Valló Péter szólal meg.
